Holnap, szerda 19:30 – 20:00

Szept. 3., szerda 19:30 – 20:00

Szept. 10., szerda 19:30 – 20:00

Szept. 17., szerda 19:30 – 20:00

Szept. 24., szerda 19:30 – 20:00

A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetôlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különbözô jogállású városrészekbôl tevôdött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekbôl a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idô, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyûgözô látképébôl.) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ôsének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyrôl már 1294-ben történik említés. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettôs titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tûzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá válnak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adataink nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöznek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezik. Ebbôl következtethetjük, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszûnt. Mûködô katolikus templomról nem tudunk. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelô káptalannak azok a tagjai a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levô birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtanak a lelkipásztorkodásban. Az elsô, nem kanonok plébános Malonyai Pál, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica nagyon dicsérôleg nyilatkozik. A török kiûzése után az elsô templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben „régi alapfalakra” építik. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítô Szûz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira.
Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de fôképpen szûkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa van. 1756-ban Oratsek Ignác budai építômestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végzi a hatalmas, mûemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezôvel. Ettôl kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébános-választási joggal. A város életében történô jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe. Berendezése az idôk folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló fôoltárképet, Vaszary János mûvét. A barokk fôoltár helyébe 1900-ban márvány fôoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belsô festése, és a tetôszerkezet helyreállításra került új tetôfedéssel. Mûemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) mûemlék. Mûemléki tözsszáma: 2369. – Az egyházi tulajdonban levô mûemlék jellegû plébániaház 1784-bôl származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián mûködött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. – Műemlék jellegű az 1734-bôl származó Temetô-kápolna, más néven Missió-, vagy régi Jó Pásztor-kápolna – városi tulajdon.
– Egyéb kápolnák: Kálvária- és új Jó Pásztor-kápolna. – A Széchenyi téren levô Szentháromság-szobrot 1900-ban emelték egy 1718-ban felállított, de már megrongálódott fogadalmi Szentháromság-szobor helyén.

Búcsú: június 29.

2021. július 31-én, a Szent Anna Plébánia, a Szent Péter és Pál Plébániával egyetembern megszűnik, területükön pedig létrejön az Esztergom-Városi Plébánia.
Anyakönyvek: 1699-től és 1937-től.


Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Esztergom–Ferences Szent Anna templomigazgatóság
(2500 Bottyán János u. 10. Tel.: 33/510-290, 414-300/124)

Fogadalmi Szûz Mária bemutatása kápolnaigazgatóság
(2500 Teréz u.)
Az 1737-ben dühöngô pestis Szûz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én