IV. Béla 1239-ben engedélyt ad Róbert érseknek, hogy a Várhegy aljában, ahol szolgáló népe lakik, várost alapítson. Így alakul ki a Királyi város mellett a Kis-, Vízi-, Belsô- vagy Alsóváros. Valószínûleg már a tatár támadáskor árkok, palánkok veszik körül. A várfal megépítése és más nagyobb építkezések Telegdi Csanád érsek (1330–1349) nevéhez fûzôdnek. A Vízivárosnak középkori templomai közül név szerint a Szent László plébániatemplom ismeretes, amely már valószínûleg a város alapításakor állott. Néhány plébánosának neve is fennmaradt. Az 1701. évi visitatio canonica arról számol be, hogy a török kiûzése (1683) után a keresztény hívek számára templommá Szent István vértanú titulussal egy dzsámit alakítottak át. Ez egyesek véleménye szerint elôzôleg az ôsi Szent László plébániatemplom volt. A török kiûzése után nyomban megjelent jezsuiták Széchenyi György érsek támogatásával gimnáziumot, rendházat és Loyolai Szent Ignác tiszteletére templomot emelnek (egyesek véleménye szerint a Szent Péter titulusú középkori templom helyén). Althann Mihály váci püspök szenteli fel 1738-ban. A jezsuita rend eltörlése után (1773) e templom lesz a Víziváros plébánia-temploma, a Szent István vértanúról nevezettet pedig Batthyány József hercegprímás a mai plébániaépületté alakíttatja át. A Víziváros lelkipásztorai 1685-tôl Nagyszombatból jött kanonokok, akik nemcsak e plébániát látják el, hanem a jezsuiták és ferencesek segítségével hosszú idôn keresztül a Várat, egy ideig a Királyi várost és Párkányt is. 1820-tól, ahogy Rudnay Sándor hercegprímás visszaköltözik Esztergomba, a vízivárosi plébániatemplom tölti be az érseki székesegyház szerepét 1856-ig, a Bazilika felszenteléséig. – A második világháborúban több bombatalálat következtében a templom mennyezete beomlott, berendezése teljesen tönkrement. A Nemzetközi Katolikus Karitász segítségével épült újjá 1957–1958 között a jeles mûemlék templom (399 m2). Az 1980-as években új tetôfedést kap, majd belsô festését helyreállítják, megtartva a megmaradt eredeti mûmárvány feszületeket. Törzsszáma: 2302 A hívek adományából készült márványoltárt Grôsz József kalocsai érsek szentelte fel 1958. november 30-án. – A plébániaház egyházi tulajdon, külsô helyreállítása során bemutatásra került az elbontott régi szentély szerkezete. Épült 1713–17 között, átalakítva 1790-ben. Mûemléki törzsszáma 10.715. – A templom bejáratával szemben álló, mûemlék Mária-szobor 1740-ben készült az 1739. évi pestis emlékére.

Búcsú: július 31.
Anyakönyvek: 1698-tól.


Kápolnák és templom a plébánia területén:

Zárdatemplom – Szent Kereszt felmagasztalása
(2500 Pázmány Péter u. 18. Tel: 33/413-055)
A törököt kiûzô sereggel együtt jönnek a mariánus ferencesek a Vízivárosba és itt 1685-ben készítik el – javarészt fából – ideiglenes kolostorukat és templomukat. 1726 és 1750 között épül fel zárdájuk és Szent Kereszt tiszteletére kôtemplomuk egyesek véleménye szerint azon a helyen, ahol a középkorban a Víziváros Szent László plébániatemploma állott. II. József idejében az épületek a kincstár tulajdonába mennek át. Rudnay Sándor 1820-ban visszavásárolja ôket, és a zárdát a továbbképzô lelkipásztori tanfolyamot végzô papok otthonának rendezteti be. Késôbb a Nagyszombatból áthozott prímási levéltárat helyezteti el a zárdában, a templomban pedig az érseki könyvtárat a Bibliotheca felépítéséig. 1850–1865 között a Nagyszombatból áttelepített papnevelô intézet otthona lesz a zárda. Amint azonban a Hild József tervezte, hatalmas új szeminárium megnyílik a Bazilika tövében, az egykori ferences zárdát és templomot a Páli Szent Vincérôl nevezett Szatmári Irgalmas Nôvérek kapják meg. – 1952-ben ide költöztetik a szemináriumot, a mûemlék jellegû templomot (334 m2) 1991-ben felújítják. Törzsszáma 2297. 1992-tôl ismét a Szatmári Irgalmas Nôvéreké.
Búcsú: szeptember 14.


Szent István kápolna
(2500 Imaház u. 14.)
Az Árpád-korban e tájon fekszik a lakosságáról Örménynek nevezett település Keresztelô Szent Jánosról nevezett plébániatemplomával. E terület késôbb (XIV. sz.) beleolvad az ágostonrendiek és a káptalan birtokában levô Szent Anna városrészbe, a török kiûzése után pedig Szenttamásba. A jelenlegi, mûemlék jellegû kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 60 m2) Galgóczy János kanonok építteti 1745-ben Szent István tiszteletére, barokk stílusban. Külsôleg 1993-ban, belsôleg 1994-ban újítják fel. – A rendszeres ünnepi és hétköznapi istentiszteletet a plébánia látja el.
Búcsú: augusztus 20.


Szenttamáshegyi kápolna
Szenttamás 1895-ig önálló község és a vízivárosi plébánia filiája. A hegy és városrész nevét arról a prépostságról és 6 tagú káptalanról kapta, amelyet az 1170-ben vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterburyi érsek tiszteletére alapított egyesek szerint Bánfy Lukács, mások szerint Jób érsek, ill. III. Béla és felesége. A török a hegyen Depedelen-nek nevezett erôdítményt emelt. A prépostság templomával együtt elpusztult. – A hegyre 1823-ban Benyovszky János c. püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szûz tiszteletére a klasszicista, mûemlék jellegû kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 41 m2), amelyhez hat-stációs keresztút vezet fel. Az elôtte látható, mûemlék jellegû szoborcsoportozat (feszület, Szûz Mária, Szent János, Mária Magdolna, két lator) 1781-bôl való, a Bazilika építése elôtt a Várhegyen állott. – Becket Szent Tamásnak feledésbe ment kultuszát Dr. Lékai László bíboros felújította. A kápolnában elhelyezte Becket Szent Tamás ereklyéjét, 1977-ben pedig felavatta magyar és angol nyelvû emléktábláját. – A prépostság címét a székeskáptalan egyik kanonokja viseli. A kápolnában régebben rendszeresen, újabban alkalom-szerûen tart szentmisét a plébánia.
Búcsú: szeptember 15.


Szemináriumi kápolna – Szent Kereszt felmagasztalása
(2500 Liszt Ferenc u. 4.)
A szeminárium számára megvásárolt épületben Tóth Árpád terve szerint 1994-ben készül el a kápolna.