1868-ban Gubacs pusztán a Grassalkovich birtokot parcellázták. Itt alakult ki gyors ütemben 1870-ben Erzsébetfalva és Kossuthfalva település. 1876-ban kis templom épült a mai Baross és Zilah u. sarkán. – A település Soroksár filiája. Az első misézője Peitler Alajos káplán. 1888-ban Erzsébetfalva önálló plébánia lett. Az első plébános: Fajt János. 1898-ban pedig Kossuthfalvát magába olvasztva nagyközség lett Erzsébetfalva néven.
A XX. század elején gyorsan fejlődik a település és a templom kicsinek bizonyult. A község 1905-ben 701 négyszögöl területet ajándékozott a piactéren templomépítésre. – 1908-ban Kokovay János esperes plébános gr. Csáky Károly váci püspök engedélye alapján megkezdi Bánszky Mihály építész tervei szerint a Szent Erzsébet templom építését. Neogót stílusú, arányaiban is nagy, szép karcsú tornyú templom (732 m2) 1909. július 11-én szentelték fel. A templom építőinek és a segítőknek nevét márványtábla őrzi a bejáratnál. 1913-ban Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő festi ki a templomot. 1937–38-ban a plébánia területéről leválnak a környező kisebb plébániák: a Magyarok Nagyasszonya, a Jézus Szíve és a Szent Lajos plébánia. 1938-ban a templomba Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselője megkezdte és 1943-ban fejezte be a mostani szecessziós freskók festését. Az 1970-es években a templomtető szétesett, és a freskók a súlyos beázások miatt megrongálódtak. Helyrehozatalukat Bóna István restaurátor és Szebeni Nándor díszítő festő kezdték el. A templom teljes külső felújítása Losonci Ottó felajánlása és nagyösszegű adománya segítségével 1997-ben elkészül.  A templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusmûvész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. A szentély és az oltár felújítása 2009-ben történt.

A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Anyakönyvek: 1888-tól.