Rózsafüzér Királynője-kápolna
Frissítve ill. megerősítve: 2015.04.07.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A Vasvári Szentkút
Vasvár másik ismert búcsújáró helye a Szentkút (a temetői templom az egyik), amelynek búcsúnapja régebben Kisasszony volt (szept. 8.), újabban pedig Mária neve napja (szept. 12.), de a zarándokok Nagyasszonykor (aug. 15.) is szívesen felkeresik. A dolog érdekessége, hogy a kápolna: a rózsafüzér királynője (okt. 7.) titulust viseli. Vasvártól 10 percnyire nyugati irányban fekszik egy erdős völgyben.
Az itteni búcsús hagyományok kialakulását nem ismerjük pontosan. A legrégebbi – középkori eredetű – legenda szerint, a török elől menekülő domonkos szerzetesek kedves Mária-képüket a Szentkút körüli erdőben rejtették el egy öreg fa odvában. Később a visszatérők nem találták a képet, a fát kivágták, s helyén bővizű forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Mária képét, de sohasem tudták kivenni. Valójában a forrás már 1198-ban létezett – a Mária tisztelet kialakulását pedig a török idők és a megjelenő reformáció felerősítette. Ekkortól mindig is voltak itt remeték akik, vonzották maguk köré a hívő népet. Szívesen fogadták a népet és imádkoztak velük, tanították és vigasztalták őket.
Az áttörést, vagyis a búcsújárás fellendülését egy csodás gyógyulás hozta meg. Horvát Ferenc Sági születésű huszár volt, aki a katonaságnál vesztette el a szeme világát. Több évig élt világtalanul, mígnem szülei elhozták a Szentkúthoz, itt a forrás vízében megmosta szemét, és visszanyerte látását (1860). Ezután remeteként élt a Szentkútnál, atyai örökségéből kápolnát építtetett (1863). Ebben egy újabb „Mária kegykép” került – ami egy faragott relifkép volt, és az ősi „hajas” Mária szobor, amit az óta is körmenetben visznek ki oda. Ferenc később megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak, a helyiek pedig csak „Szent Ferencnek” nevezték.
Halála után Szuper József lett az utóda, ekkor a régi szerény kápolnát, ami téglából és deszkákból volt lebontották. 1900-ban indult meg az építése kőből az új klasszicista stílusú kápolnának. Még abban az évben szeptember 8.-án Kelemen István címzetes kanonok szentelte fel. A következő évben István Vilmos szombathelyi püspök ad misézési engedélyt évente kétszer, Nagyboldogasszonykor és október első vasárnapján. A szentkút területe Festetics-család tulajdona volt, amit aztán az Egyháznak ajándékoztak (1914). Közben a völgy a kápolna körül ki lett szélesítve. 1930-ban megépült a Lourdes-i barlang. Sok év, sok zarándokot vonzott ide, hiszen sok kegyelmet kértek és kaptak meg itt, miközben szívük az Istené lett. Ez minden búcsújáróhely lényege: kérni, adni és kapni. 1989 óta a Mária-neve napi búcsú – vagyis az ahhoz közelebb eső vasárnap előestéjén gyertyás körmenet vonul a Szentkúthoz. 2011-ben a kápolna teljesen fel lett újítva. 2012-ben a közvetlen környezete is szépítésre került, főleg a keresztút és az itt található színpad a város segítségével.
Vasvár másik ismert búcsújáró helye a Szentkút (a temetői templom az egyik), amelynek búcsúnapja régebben Kisasszony volt (szept. 8.), újabban pedig Mária neve napja (szept. 12.), de a zarándokok Nagyasszonykor (aug. 15.) is szívesen felkeresik. A dolog érdekessége, hogy a kápolna: a rózsafüzér királynője (okt. 7.) titulust viseli. Vasvártól 10 percnyire nyugati irányban fekszik egy erdős völgyben.
Az itteni búcsús hagyományok kialakulását nem ismerjük pontosan. A legrégebbi – középkori eredetű – legenda szerint, a török elől menekülő domonkos szerzetesek kedves Mária-képüket a Szentkút körüli erdőben rejtették el egy öreg fa odvában. Később a visszatérők nem találták a képet, a fát kivágták, s helyén bővizű forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Mária képét, de sohasem tudták kivenni. Valójában a forrás már 1198-ban létezett – a Mária tisztelet kialakulását pedig a török idők és a megjelenő reformáció felerősítette. Ekkortól mindig is voltak itt remeték akik, vonzották maguk köré a hívő népet. Szívesen fogadták a népet és imádkoztak velük, tanították és vigasztalták őket.
Az áttörést, vagyis a búcsújárás fellendülését egy csodás gyógyulás hozta meg. Horvát Ferenc Sági születésű huszár volt, aki a katonaságnál vesztette el a szeme világát. Több évig élt világtalanul, mígnem szülei elhozták a Szentkúthoz, itt a forrás vízében megmosta szemét, és visszanyerte látását (1860). Ezután remeteként élt a Szentkútnál, atyai örökségéből kápolnát építtetett (1863). Ebben egy újabb „Mária kegykép” került – ami egy faragott relifkép volt, és az ősi „hajas” Mária szobor, amit az óta is körmenetben visznek ki oda. Ferenc később megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak, a helyiek pedig csak „Szent Ferencnek” nevezték.
Halála után Szuper József lett az utóda, ekkor a régi szerény kápolnát, ami téglából és deszkákból volt lebontották. 1900-ban indult meg az építése kőből az új klasszicista stílusú kápolnának. Még abban az évben szeptember 8.-án Kelemen István címzetes kanonok szentelte fel. A következő évben István Vilmos szombathelyi püspök ad misézési engedélyt évente kétszer, Nagyboldogasszonykor és október első vasárnapján. A szentkút területe Festetics-család tulajdona volt, amit aztán az Egyháznak ajándékoztak (1914). Közben a völgy a kápolna körül ki lett szélesítve. 1930-ban megépült a Lourdes-i barlang. Sok év, sok zarándokot vonzott ide, hiszen sok kegyelmet kértek és kaptak meg itt, miközben szívük az Istené lett. Ez minden búcsújáróhely lényege: kérni, adni és kapni. 1989 óta a Mária-neve napi búcsú – vagyis az ahhoz közelebb eső vasárnap előestéjén gyertyás körmenet vonul a Szentkúthoz. 2011-ben a kápolna teljesen fel lett újítva. 2012-ben a közvetlen környezete is szépítésre került, főleg a keresztút és az itt található színpad a város segítségével.
