Szent Imre-templom
Frissítve: 2023.06.30.
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
18:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
7:30
11:00
18:00
hétfő
6:00
18:00
kedd
6:00
18:00
szerda
6:00
18:00
csütörtök
6:00
18:00
péntek
6:00
18:00
szombat
6:00
18:00
vasárnap
7:30
9:00
11:00
18:00
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
18:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
7:30
9:00
11:00
18:00
Kapcsolódó információk
Szentségimádás:
tanévben a csütörtök esti szentmise után.
Éves szentségimádási nap: január 12.
Egésznapos szentségimádás: május 23 (Boldog Apor Vilmos emléknapj), november 5 (Szent Imre herceg ünnepe)
Urnakert, altemplom nyitvatartása: reggel 8-tól este 6 óráig.
tanévben a csütörtök esti szentmise után.
Éves szentségimádási nap: január 12.
Egésznapos szentségimádás: május 23 (Boldog Apor Vilmos emléknapj), november 5 (Szent Imre herceg ünnepe)
Urnakert, altemplom nyitvatartása: reggel 8-tól este 6 óráig.
Bemutatkozás
A templom építése
... Mivel most már az anyagi alapok az építés megkezdéséhez biztosítva voltak, az egyházközség felkért három budapesti és három győri építészt a templomtervek elkészítésére. A képviselő testület 1936-ban Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervét fogadta el és megbízta a részlettervek kidolgozására. 1937-ben a templomépítés elvégzésére Schiel Vince győri építőmester kapott megbízást. 1937. május 23-án nagyszámú hívek részvétele mellett Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes elvégezte az első kapavágást az építendő templom helyén. Hamarosan megkezdődtek az alapozási munkálatok és szeptember 12-én Dr. Ragats Rezső prelátus-kanonok, püspöki helynök az alsótemplom falában elhelyezte az új templom alapkövét. Rövidesen elkészült a 32 méter magas templomtorony és 1938. január 25-én erre helyezték a hatalmas 12 méteres keresztet.
1938. május 1-re elkészült az alsótemplom, amely egyúttal kripta is. Dr. Ragats Rezső áldotta meg és benne ő mondta el az első szentmisét. A kriptafülkék eladásából tekintélyes összeg gyűlt össze, amely a többi adományokkal együtt felgyorsította az építkezés folyamatát. Az első kriptatemetésre május 5-én került sor.
Az alsó-templom elkészültekor a lelkészség átköltözött a Tosch-féle házból, és már mindennap itt tartották a szentmiséket.
1939. június 4-én megérkezett a három új harang. Azok toronyba helyezését nagy sokaság nézte végig. Ezen túl a harangok hangja szólította a híveket a szentmisékre. Az új templom építése most már a város egész lakosságának érdeklődését felkeltette és mind többen e templomban kívántak a szentmisék áhítatában részt venni. 1939 őszére felépült a felső templom, pontosabban a teljes épület a falakkal és a mennyezet-tetőszerkezettel együtt. Így októberre a külső vakolás is elkészülhetett. Ugyanakkor helyezték a főbejárat fölé Kovács Margit művészi kerámiáját. 1940. januárjától 1943. májusig a belső vakolás után a művészi munkák elvégzése következett, ezzel egy időben a belső berendezések, felszerelések elkészítése és elhelyezése.
Részletezve:
Szőnyi István festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára a belső falakra nagyméretű festményeket alkotott, először a szentélyfreskókat készítette el, majd a hajóban az oldalfalakat szekkó-képeivel díszítette fel.
Ohmann Béla Jézus Szíve szobra a szentély előtt áll,
a szentély Borsa Antal alkotása,
a mellékoltár bronz domborműve Borsos Miklós munkája,
gróf Teleky Mária plakettjei a főbejárati ajtókra kerültek,
Mattioni Eszter hímeskő szószéket készített,
elhelyezték Kovács Mária keresztúti stációit,
a szentély mozaikpadlója Fónyi Géza munkája,
az öröklámpát Báthori Júlia küldte,
a szentély és a karzat vasrácsait Deéd Ferenc tervei alapján Mentes József győri lakatosmester alkotta,
a templom bejárata előtti Szent Imre szobor Varga Ferenc műve.
A templom épületének és berendezésének leírását, valamint művészi festményeinek és tárgyainak elemzését Dr. Horváth Detre Mihály végezte el 1953-ban.
A templom felszentelése
A templom elkészültével elérkezett a szentelési ünnepség. öt napon keresztül tartott a sokszínű ünneplés. 1943. június 3-án, áldozócsütörtökön Boldog Apor Vilmos megyés püspök szentelte fel a templomot és a plébánia épületét a győriek, köztük a nádorvárosi hívek hatalmas tömegének jelenlétében. A szentmisét és a szentbeszédet is a megyésfőpásztor mondta.
1944. július 31.-én, a hónap utolsó vasárnapján a megyéspüspök - elismerve az itt folyó lelkes és eredményes egyházi életet - a lelkészséget plébánia rangra emelte. Az ünnepi díszközgyűlésen egyházi és polgári hatóságok képviselői és a hívek sokasága jelenlétében beiktatták az új plébánia első plébánosát, Dr. Szelestey Bélát. Ugyanekkor a főpásztor az új plébánosnak érdemei elismeréséül a püspöki tanácsosi címet is adományozta. A kinevezési okmányt Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes, városplébános fényes templomi és plébániai ünnepség keretében adta át. Dr. Szelestey Béla plébánost az ünnepségen köszöntötték a társplébániák küldöttei, a megye és a város főtisztviselői, névszerinti Dr. Kászonyi Richárd főispán, Marschall Béla kormányfőtanácsos, kereskedelmi ás iparkamarai miniszteri biztos, Koller Jenő polgármester, Dr. Füves Károly felsőházi tag. A megjelent állami vezetők azt bizonyították, hogy az akkori állam mélységesen megbecsülte a katolikus hitéletet és mindenben segítette annak virágzását.
A kezdeti idők egyházközségi élete
A templomépítés és az egyházközség szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett plébános újabb anyagi és lelki értékek megteremtésén fáradozott. Téglás körmenetet szervezett Kiskútra, ahol a Szűzanya kegykép megvédésére szép félkör alakú nyitott szentélyt épített, amely azóta a gyárvárosi plébánia gondozásában áll. Tervbe vette az Erzsébet liget területén egy lelkigyakorlatos ház létesítését és egy hivatásos papi szeminárium működését. Havonta egyszer az egyházmegye papjai számára rekollekciót rendezett. A templom 1945. november és 1952. június 22. között lelkigyakorlatos házként működött. Megszervezte a rózsafüzér társaságot, a leánykongregációt és a szívgárdistákat. Munkálkodása egyik eredményeként 1947-ben a templomban megépült a Szent Imre oltár, amelyet Dr. Papp Kálmán megyéspüspök szentelt fel.
Dr. Szelestey Béla, Dr. Zágon József kanonok irodaigazgatóval együtt szerkesztette a Győri Katolikus Tudósítót. Az írott katolikus szó mind a papság, mint pedig a hívek tájékoztatására szolgált. A plébánia lelkesen terjesztette a hívek számára írt imakönyveket és énekeskönyveket, amelyek a vallásos érzület gondozásán túl általános kulturális értékeket is közvetítettek. Dr. Szelestey Béla plébános igen jól működő egyházközség élén állt. A kommunista államhatalom az 1940-es évek végén visszaszorította a hitéletet. Az egyházüldözések során a plébános úr 1949. március 7. és május 24-e között ártatlanul börtönbe került. Szabadon bocsátása után is sokat zaklatták, míg végül 1952. szeptember 1-én el kellett hagynia hőn szeretett plébániáját, egyházközségét, ahol 1935 óta működött. Elhelyezték Győrből. 1986. március 26-án halt meg Székesfehérvárott. Halála után visszakerült egyházközségébe, a Szent Imre altemplom főoltára melletti kriptában helyezték örök nyugalomra...
... Mivel most már az anyagi alapok az építés megkezdéséhez biztosítva voltak, az egyházközség felkért három budapesti és három győri építészt a templomtervek elkészítésére. A képviselő testület 1936-ban Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervét fogadta el és megbízta a részlettervek kidolgozására. 1937-ben a templomépítés elvégzésére Schiel Vince győri építőmester kapott megbízást. 1937. május 23-án nagyszámú hívek részvétele mellett Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes elvégezte az első kapavágást az építendő templom helyén. Hamarosan megkezdődtek az alapozási munkálatok és szeptember 12-én Dr. Ragats Rezső prelátus-kanonok, püspöki helynök az alsótemplom falában elhelyezte az új templom alapkövét. Rövidesen elkészült a 32 méter magas templomtorony és 1938. január 25-én erre helyezték a hatalmas 12 méteres keresztet.
1938. május 1-re elkészült az alsótemplom, amely egyúttal kripta is. Dr. Ragats Rezső áldotta meg és benne ő mondta el az első szentmisét. A kriptafülkék eladásából tekintélyes összeg gyűlt össze, amely a többi adományokkal együtt felgyorsította az építkezés folyamatát. Az első kriptatemetésre május 5-én került sor.
Az alsó-templom elkészültekor a lelkészség átköltözött a Tosch-féle házból, és már mindennap itt tartották a szentmiséket.
1939. június 4-én megérkezett a három új harang. Azok toronyba helyezését nagy sokaság nézte végig. Ezen túl a harangok hangja szólította a híveket a szentmisékre. Az új templom építése most már a város egész lakosságának érdeklődését felkeltette és mind többen e templomban kívántak a szentmisék áhítatában részt venni. 1939 őszére felépült a felső templom, pontosabban a teljes épület a falakkal és a mennyezet-tetőszerkezettel együtt. Így októberre a külső vakolás is elkészülhetett. Ugyanakkor helyezték a főbejárat fölé Kovács Margit művészi kerámiáját. 1940. januárjától 1943. májusig a belső vakolás után a művészi munkák elvégzése következett, ezzel egy időben a belső berendezések, felszerelések elkészítése és elhelyezése.
Részletezve:
Szőnyi István festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára a belső falakra nagyméretű festményeket alkotott, először a szentélyfreskókat készítette el, majd a hajóban az oldalfalakat szekkó-képeivel díszítette fel.
Ohmann Béla Jézus Szíve szobra a szentély előtt áll,
a szentély Borsa Antal alkotása,
a mellékoltár bronz domborműve Borsos Miklós munkája,
gróf Teleky Mária plakettjei a főbejárati ajtókra kerültek,
Mattioni Eszter hímeskő szószéket készített,
elhelyezték Kovács Mária keresztúti stációit,
a szentély mozaikpadlója Fónyi Géza munkája,
az öröklámpát Báthori Júlia küldte,
a szentély és a karzat vasrácsait Deéd Ferenc tervei alapján Mentes József győri lakatosmester alkotta,
a templom bejárata előtti Szent Imre szobor Varga Ferenc műve.
A templom épületének és berendezésének leírását, valamint művészi festményeinek és tárgyainak elemzését Dr. Horváth Detre Mihály végezte el 1953-ban.
A templom felszentelése
A templom elkészültével elérkezett a szentelési ünnepség. öt napon keresztül tartott a sokszínű ünneplés. 1943. június 3-án, áldozócsütörtökön Boldog Apor Vilmos megyés püspök szentelte fel a templomot és a plébánia épületét a győriek, köztük a nádorvárosi hívek hatalmas tömegének jelenlétében. A szentmisét és a szentbeszédet is a megyésfőpásztor mondta.
1944. július 31.-én, a hónap utolsó vasárnapján a megyéspüspök - elismerve az itt folyó lelkes és eredményes egyházi életet - a lelkészséget plébánia rangra emelte. Az ünnepi díszközgyűlésen egyházi és polgári hatóságok képviselői és a hívek sokasága jelenlétében beiktatták az új plébánia első plébánosát, Dr. Szelestey Bélát. Ugyanekkor a főpásztor az új plébánosnak érdemei elismeréséül a püspöki tanácsosi címet is adományozta. A kinevezési okmányt Pokorny Miklós kanonok, kerületi esperes, városplébános fényes templomi és plébániai ünnepség keretében adta át. Dr. Szelestey Béla plébánost az ünnepségen köszöntötték a társplébániák küldöttei, a megye és a város főtisztviselői, névszerinti Dr. Kászonyi Richárd főispán, Marschall Béla kormányfőtanácsos, kereskedelmi ás iparkamarai miniszteri biztos, Koller Jenő polgármester, Dr. Füves Károly felsőházi tag. A megjelent állami vezetők azt bizonyították, hogy az akkori állam mélységesen megbecsülte a katolikus hitéletet és mindenben segítette annak virágzását.
A kezdeti idők egyházközségi élete
A templomépítés és az egyházközség szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett plébános újabb anyagi és lelki értékek megteremtésén fáradozott. Téglás körmenetet szervezett Kiskútra, ahol a Szűzanya kegykép megvédésére szép félkör alakú nyitott szentélyt épített, amely azóta a gyárvárosi plébánia gondozásában áll. Tervbe vette az Erzsébet liget területén egy lelkigyakorlatos ház létesítését és egy hivatásos papi szeminárium működését. Havonta egyszer az egyházmegye papjai számára rekollekciót rendezett. A templom 1945. november és 1952. június 22. között lelkigyakorlatos házként működött. Megszervezte a rózsafüzér társaságot, a leánykongregációt és a szívgárdistákat. Munkálkodása egyik eredményeként 1947-ben a templomban megépült a Szent Imre oltár, amelyet Dr. Papp Kálmán megyéspüspök szentelt fel.
Dr. Szelestey Béla, Dr. Zágon József kanonok irodaigazgatóval együtt szerkesztette a Győri Katolikus Tudósítót. Az írott katolikus szó mind a papság, mint pedig a hívek tájékoztatására szolgált. A plébánia lelkesen terjesztette a hívek számára írt imakönyveket és énekeskönyveket, amelyek a vallásos érzület gondozásán túl általános kulturális értékeket is közvetítettek. Dr. Szelestey Béla plébános igen jól működő egyházközség élén állt. A kommunista államhatalom az 1940-es évek végén visszaszorította a hitéletet. Az egyházüldözések során a plébános úr 1949. március 7. és május 24-e között ártatlanul börtönbe került. Szabadon bocsátása után is sokat zaklatták, míg végül 1952. szeptember 1-én el kellett hagynia hőn szeretett plébániáját, egyházközségét, ahol 1935 óta működött. Elhelyezték Győrből. 1986. március 26-án halt meg Székesfehérvárott. Halála után visszakerült egyházközségébe, a Szent Imre altemplom főoltára melletti kriptában helyezték örök nyugalomra...
