Története:
1265-ben Hungnod-nak írják. 1267-ben királyi vár. 1307-ben Ilyés kanonok Hunyad főesperese.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja Péter, aki 96, majd 70 dénárt fizet. 1333-ban 3 pensa dénárt, majd 27 dénárt és 1 verőczei garast. Ekkor tehát plébániatemploma van. Erről a templomról későbbi adat nincs.
1442-ben a ferences szerzetesek részére Hunyadi János kolostort és templomot építtet. Hunyadi János ugyan az Ágostonrendieknek szánta, de mire elkészül, Mátyás király II. Pál pápától szerez engedélyt, hogy a ferenceseknek adja. 1533-ban leég a templom és a kolostor. Így marad továbbra is, mert 1552-ben, a reformációkor kiűzik a szerzeteseket.
A ferencesek 1710-ben térnek vissza újra. Ekkor fedik be a középkori tornyot, és 1717-ig felépítik a romos templomot.
1710-ben a vasgyár terjeszkedése miatt lebontják a templomot és a zárdát, s újat építenek a város egy másik negyedében (Balogh J., 197).
Az 1950-es években ezt is le kell bontani a vashámor miatt. Helyette új épül.
A ma álló várkastélyt Hunyadi János építteti 1442-46-ban egy előbbi vár helyén (Budai 64, Velescu 12).
Hunyadi szép csúcsíves kápolnát építtet hozzá: Capella B. Mariae Virginis in castro Hunid” (Balogh J. 181/1). 1452-ben új kápolnát építtet: Capella X Johannis Baptistae in castro Hunad).
1721-től van katolikus iskola. Később gimnázium is. 1948-ban államosítják az elemit. A gimnázium már korábban megszűnik.
Govázsdia filiában 1802-ben építenek templomot Szent Flórián tiszteletére.
Gyaláron 1779-ben a ferenceseknek kápolnát nyitnak. 1857-től Govázsdiához tartozik, és a kápolnát átadják a görög-katolikusoknak.
Gyaláron született Ambrus György (1923. XII. 4.), aki 1960. II. 18-án halt meg kényszermunkatáborban.