A kállói egyházat IV. Béla oklevele említette elõször 1246-ban. A középkori épületrõl azonban nincs adat. 1697-ben jól felszerelt templomként írták le, az 1702 évi Canonica Visitatió szerint hajója 16 láb hosszú és nyolc láb széles, szentélye ugyancsak nyolc láb hosszú volt. 1715-ben kazettás fa mennyezetét említették. 1774-bne Migazzi Kristóf váci püspök bõvíttette, ennek oltárán helyezték el a püspök ajándékát, a Johann Martin Schmidt által 1778-ban festett, Szent Pál megtérését ábrázoló oltárképet. A fõbejárat emléktáblája szerint a mai templomot 1805-1811 között építették kora klasszicista stílusban. A kegyhely egyhajós, dél-észak tájolású, kissé elõreugró középtoronnyal. Fõhomlokzatát koronázó és övpárkány, íves oromfalak és faltükrök díszítik, a toronysisak alatt órapárkány látható. Fõbejárata egyenes záródású, szentélye keskenyebb, szegmentíves, mindkét oldalához sekrestye csatlakozik. A hajó háromboltszakaszos, csehsüveg boltozat fedi. Karzatát két toszkán fejezetû oszlop tartja, a diadalí kosáríves kialakítású, szószéke klasszicista.