Magyarország ezer éves fennálásának ünnepségeire, az 1896. évi millenniumi kiállításra emelték a Városligeti Vajdahunyad várának nevezett építéstörténeti remekműveket bemutató épületmásolatokat, melyek az ország távoli vidékein található különböző, román, gót és barokk stílusú alkotásokról készültek.
Az épületcsoportban a tervező Alpár Ignác egy kis, középtoronnyal ellátott kápolnát is beállított melynek alaprajza az 1207-ben épült Vas megyei lebényi román kori temploméhoz hasonlít, művészien megformált, 6-6 oszloppal és ornamensekkel díszített látványos kapuja, az ún. Porta Speciosa pedig szintén Vas megyei Ják község XIII. századbeli, román stílusú kéttornyú bencés apátsági templomának másolata. A közkedvelté vált épületeket az eredeti tervektől eltérően nem bontották le, s így véglegesedett a "Jáki káplona", melyet eredetileg a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának szántak, de ezt a célt soha nem szolgálta. 1915 augusztusában Kohl Medárd esztergomi segédpüspök Szent László magyar király tiszteletére felszentelte, a környék istentiszteleti helye lett. 1938-ban, a 34. Nemzetközi Eucharisztikus kongresszus alatt E. Pacelli bíboros és titkára, Giovanni Montini, a későbbi XII. Pius illetve VI. Pál pápa is misézett itt. A háború alatt több belövést kapott. 1980-ban Varsány Ferenc c. esperes, kápolnaigazgató részben restaurálta, teljesebb felújítása 1985-ben volt.
