Valamikor a Sebes Körös partján állt a falu, de a gyakori, szinte évenkénti, áradások miatt a mai helyére, a Körös északi teraszára költözött. Első említése 1290-ben történik a plébániának. Egyetlen papot neveznek meg a források 1332–1333 között, Demeter papot. A Batthiány majd később a Bethlen grófok birtoka volt a település.

Templomát 1914 december 7-én szentelte fel gróf Széchenyi Miklós váradi püspök. A templomot Sigel Albin budapesti mérnöképítész tervezte neoromán stílusban. A főbejárat fölött látható a Batthiány-Bethlen család grófi címere.

A főoltár oltárképét Széchenyi Jenő festette (a püspök testvére és kanonok). Az oltárt Csik Béla budapesti faszobrász készítette. Külső-belső javítása külföldi segítség-gel történt az elmúlt néhány év alatt, Kubálák Péter tb. kanonok, jelenlegi plébános működése alatt.

Híveinek létszáma 432 magyar és több mint 250 szlovák hívő. A Réz-hegység Körös-Pestes-i völgyében lévő ősrégi Solyomkő vár romjaiból építtetett a kegyúr, gróf Battyány József 1821-bon egy mauzoleum-kápolnát, a várromoktól 100 m távolságban délkeleti irányban. Ide temettette nejét gróf Lázár Annát és két kiskorú gyermekét. A kápolna fenntartására a kegyúr egy erdőt adományozott, amelyet 1948-ban az államosításkor elvettek, de a kápolna gondozását nem vették át. A sírboltot feltörték, a kápolnát tönkretették, ajtait, ablakait ellopták, a kirándulók elégették a fa részeket és ma már csak romokban hever. Az utóbbi két évben az Erdélyi Kárpát Egyesület Nagyváradi Osztálya a környékét rendbe tette, kitakarította, a bokrokat kivágta Dukrét Géza elnök-tanár vezetésével. Állagmegőrző munká-kat végeztek.

 
FEKETE ERDŐ (Pădurea Neagră)
Romantikus helyen, erdőktől körülvett település, ahová az üveggyár miatt költöztek a szlovák és magyar hívek. A népes gyártelep buzgó hívei számára azonban  1975-ig csak egy oltárból álló kápolna állt rendelkezésre a temetőben.1975-ben sikerül hosszú utánajárással engedélyt kapni a kápolna építésére, Moldován István tb. esperes-plébános idejében. 1975 szeptember 29-én már meg is áldotta Dr. Hosszú László ordinárius. Azóta rendszeres lelkipásztori gondozásban részesülnek az itt lakók. Itt tart istentiszteletet a református egyház lelkipásztora is. Itt 210 szlovák és 180 magyar róm.kat. vallású hívőnk él. Ideiglenesen látja el 1990 óta Varasszót, amely Almásfegy­vernek filiája. Itt szintén szlovák anyanyelvű híveink vannak 46-an és 4 magyar mindössze. Kéthetente van szentmiséjük egy lakóházból átalakított kápolnában.

Hozzátartozó filiák közül még megemlítjük Alsó-lugast, Kakucst, Bárodot, Kőrösrévet, Esküllőt és Remecet. Ezekben a szórványokban összesen 558 katolikus él.