Árpád-házi Szent Margit-templom
Ilyenkor nincs szentmise. Csak a sír. Este pedig a feltámadás vigíliája, amely a húsvétot megnyitja.
Frissítve ill. megerősítve: 2012.12.04.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor is, ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A keresőfelület is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Régi neve: Margitafalva. A középkorban a Tasnádi vikáriátuson keresztül az Erdélyi egyházmegye része. 1216-os okmányban már Margitta néven szerepel, a Szent Margit tiszteletére épített templomáról. A tatár pusztítás után újraszerveződik és 1566-ig létezik. Előbb a Laczffy, majd a Csáky család birtoka lett, mert Laczffyék Nagy Lajos királyunk elleni hűtlensége lelepleződött. 1692-ben csak protestáns lelkészei vannak. A régi, többször is átépített templom ma is a reformátusok birtokában van.
A török felszabadulás után már a váradi egyház-megye része. Biharhoz tartozik már 1421-től, Zsigmond király idejéből.
1722-ben lett újraalapítva a plébánia. Ekkor épül egy kis templom, torony nélkül, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 1818–19-ben bővítik a templomot, javítják és egy kis tornyot is építenek hozzá. 1852-ben a Margitta körüli birtokokat a Csákyaktól a Melk-i apátság vásárolja meg. Ő lesz a kegyura a plébániának is.
A II. világháborút követő években az apátság birtokait államosítják és lassan az Egyházat is kifosztják összes javaiból, plébánia épületét elveszik, összes ingatlanjait, csúfságból a templomkert egyik sarkába építenek egy bontásból származó két piciny – alig 10–10 négyzet-méteres –„szobát” plébániának. Az elvett területekre blokkokat építenek. 1980 után Kolozsvári Antal plébánosnak sikerült, külföldi segítségből, új – kétemeletes – plébániát építeni.
A kommunizmus idejében nagyfokú fejlődésnek indult Margitta. Falusiak – munkát keresve – beköltöznek a jobb jővő reményében. Így a katolikus hívek létszáma is felszaporodik és ma több mint 3000 lélek alkotja a katolikus plébánia hívőseregét, úgyhogy temploma kicsi lett. Újat kellett építeni, amelynek alapkövét 1993-tan le is tette Excellenciás és Főtisztelendő Tempfli József megyéspüspök úr. 2000-re elkészült a székesegyház méretű új templom Árpádházi Szent Margit tiszteletére. A munkát a jelenlegi plébános fejezi be.
A plébánia jelenleg 650 családot foglal magába. 2001-ben 21 keresztelést végeztünk és 29 temetést. A filiákban 110 lélek él. Érszőllősön 30, Felsőábrámban 30, Kécben 30 és Albison 20.
