A Karolina Katolikus Iskola és a kanonoki házak mögött, a Gasparik utca 2. szám alatt áll az iskolát egykoron vezető Szent Vince-apácák (irgalmas vagy vincés nővérek) kápolnája és kolostora, melyet gróf Csáky Károly püspök emeltetett 1905-ben. A kápolnát a püspök az örökimádás kápolnájának nevezte el. Az együttes a leányiskolában tanító nővérek lelki központjának épült, és az iskolában tanuló diákok hétköznap a kápolnában vehettek részt szentmisén. Az egyházi iskolák államosítása után, 1948-ban a kápolnát és az iskolát egymástól fallal választották el. Ezen időszakban a kápolnában igen szerény élet folyt. 1991-ben az iskola újra egyházi fennhatóság alá került – a valóságos és szimbolikus falak is leomlottak.

A Karolina-kápolna historizáló, neoromán stílusban épült Salkovich Károly tervei alapján, belső kifestését később, az I. világháború éveiben Kőrösfői-Kriesch Aladár végezte az Iparművészeti Iskola növendékeinek közreműködésével. A kifestés stílusában már nem annyira a historizmus érezhető, hanem inkább a népművészeti jellegű és forrású, a szecesszióhoz közel álló ornamentika.

A kápolna egyhajós teréhez a bejáratnál előcsarnok csatlakozik, felette a kórussal. A szentélyt a hajótól kovácsoltvas szentélyrekesztő választja el. A kápolna a közelben álló Székesegyházhoz hasonlóan körülbelül keletelt, a szentély északi oldalához sekrestye csatlakozik, amelyből megközelíthető az egykori zárda (ma az iskola része).

A főoltár gazdagon festett, aranyozott és díszített tiroli műhelyben készült historizáló alkotás, központi eleme a Csodás Érem Máriájának szobra, jobbján Szent Józseffel, balján Borromeo Szt. Károllyal. A Szűzanya szobra alatt helyezték el a tabernákulumot, amelynek két oldalán Ábrahám és Melkizedek áldozatának faragott dombormű-ábrázolása látható. Az oltár két oldalán Páli Szt. Vince és Marillac Szt. Lujza, a vincés férfi és női szerzetesrend alapítóinak szobra áll. A szentélyben található az építtető Csáky püspök emléktáblája.

A kápolna színes ólomüveg-ablakai nagy művészi és mesterségbeli igényességgel készültek. Az ablakok a déli falon Szt. Imre herceget, az Oltáriszentséget, Szt. Antalt, Perboyre Szt. János Gábort (a lazarista [vincés] szerzetesek egyik szentjét), az északi falon pedig Szt. Ágostont, Szűz Máriát ás a Golgotát, a kóruson pedig egy éneklő angyalt ábrázolnak. A kápolna épülete és berendezése a historizmus korára jellemzően elsősorban nem művészeti formáinak eredetiségével, hanem inkább stílusbeli egységességével, kivitelezésének gondosságával képvisel értéket, bár a belső kifestés önmagában is nagy művészi értékkel bír.