Petri Mór „Szilágyvármegye monográfiája” III. kötet, 605–610. lapja szerint Kalóztelek már 1241 előtt a váradi káptalan birtoka volt. Nevei: 1241 Kalóztelek, 1338 Kalasztelek, 1477 Kaloztheleke, 1481 Kalozthelek, 1584 Kaluttheleke, 1609 Karaztelke,1679 Kárásztelek.

Karásztelek és Kerestelek, a két Kiris várjobbágyság Kraszna várához tartozott.

Gara Miklós nádornak 1338-ban kiadott tatárjárási levele szerint Kárásztelek a tatárjárás idejében a váradi káptalan birtoka. Mint birtokos, patronátusi jogából és kötelezettségéből következik, hogy a káptalan itt templomot épített.

1531–1538 között a váradi káptalan e birtokát zálogba adta Telegdi Katalinnak, Báthori István erdélyi vajda özvegyének.

1648-ban idős Rákóczi György fejedelem, ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréséül. A templom birtok perének történetét elbeszélő írás, bizonyítja, hogy Báthori Zsófia, II. Rákóczi György neje, 1650 körül itt (Kárásztelken) templomot építtet. A templom fenntartására erdőt és szőlőt adományozott, a plébánosnak pedig saját kastélyát adta, hogy abban lakjék.

Mária Terézia (1717–1780) idejében a Báthori Zsófia által építtetett templom annyira tönkrement, hogy nem volt alkalmas tovább istentisztelet céljaira. A nevezett királynő 1777-ben elrendelte, hogy a megüresedett kárásztelki plébánia jövedelméből kezdjék meg egy új templom építését. A templom 1782-ben készült el. Alig telt el 25 év és a templom földrengés vagy földcsuszamlás követ-keztében összedőlt. 10 éven keresztül szalmafedelű kunyhóban tartották az istentiszteletet.

1818-ban az egyházmegye költségén a templomot felépítették. Ez a templom is, mint a feljegyzések bizonyítják, sok viszontagságon és gyakori javításokon ment keresztül. 1906 június havában oly rohamosan kezdett repedezni, hogy a toronyból a harangokat levették, a tornyot lebontották. 1913-ban a régi templomot teljesen lebontották. Mielőtt az új templomot megkezdték volna építeni, több mint 2 m mélyen elhordták a földet. A jelenlegi templom sok nehézség és küzdelem után 1915 júliusában készült el. Már kezd a torony elválni a hajótól, és oldalra is nyílik a náva. A templombú­csú Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén van.

A kárásztelki templom román stílusban épült. Mindenütt uralkodik a félkörív. A bolthajtás, az ajtók, a díszítő ívek, a hosszúkás ablakok mind félkörívben végződnek. Ablakai színesek, nagy falfelületei vannak, amelyek alkalmasak a festésre. A torony nincs egybeépítve a templom hajójával. A templom külső falait 12 négyszögletű támasztó pillér tartja, ami inkább a gót stílusnak a tulajdonsága. A toronyban három harang van, az egyik Rómer Flóris régész megállapítása szerint a XIV. századból való. E harangnak henger, mozsár alakja van. Súlya 113 kg. Évszám nincs rajta. Régi nagy gót betűkkel, a harangon a következő körfelirat olvasható: + L = (alpha) et W = (omega) REX GLORIAE JESUS NAZARENUS REX JUDEORUM”.

Egy igen régi kincse a templomnak, a szent kereszt ereklyéje, melyről az 1819. évi visitatio is említést tesz. Réz tartóban a szent kereszt egy kis darabja. Ezt az ereklyét Nagyajtai Cserey Farkas (1719–1782) ajándékozta a kárászteleki egyháznak,1750 körül.

Kárásztelken mindenki magyar és katolikus. Családok száma 450. 2001-ben 11 keresztelés és 25 temetés volt. Nagys. és Ft. Takács János kanonok több mint 23 évig volt plébánosa a falunak. Festette a templomot kívül és belül. Utódja Lőrincz Ottó volt, aki a templomot kívülről javíttatta és a plébániát teljesen átépíttette, megerősíttette, moderni-zálta. Most már kényelmes lakása van a plébánosnak.