Ahol a Szamos hirtelen északnak fordul és egyfelől a Meszes-hegység északi ágai, másfelől a Csókmányi hegysor nyúlványai egy körülbelül 20 km hosszú és 5–6 km széles katlant alkotnak, a hasonnevű pataknak a Szamosba való ömlésénél fekszik a kis város, Zsibó. Történetpatinás hely. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik szomorú emlékű csatahelye. 1705 november 15-én, Herbeville császári tábornok itt ütközött össze a fejedelem kurucaival és itt vesztette el a fejedelem az első nagyobb csatát, amely 4000 halottjába került. A városban lévő Wesselényi kastélyban született 1796-ban az újkori Magyarország egyik kiemelkedő egyénisége, az 1834. évi ország­gyűlés rettenthetetlen vezére, a nagy „árvízi hajós”: Wesselényi Miklós, aki­nek születése 100-ik évfordulóján a kastély falába márványtáblát helyezett el Szilágy vármegye közönsége.

1848 december 19-én Bem tábornok alvezérei: Kemény Farkas, Kiss Sándor, Czecz János és Bethlen Gergely, a szamosmenti síkon verték szét Binder ezredes hadait, és 1849 augusztus 25-én ugyanitt folyt le a szabad­ságharc egyik gyászos jelenete: Kazinczy Lajos tábornok seregének fegyver­letétele Grotenhjelm Alfréd császári tábornok előtt. Középkori temploma ma református templom. Terméskőbő1 épült. Újkori templomát 1886-ban építet­ték a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 1925-ig Szilágygörcsön fíliája volt. Ekkor Bjelik Imre püspök, váradi apostoli kormányzó emeli plébániává. Több éve nincs saját plébánosa, hanem a szomszédos szilágycsehi lelkész látja el.

Templomát és a plébánialakot Nt. Kór Balázs és Ciobanu János esperesek idejében javították (1970–80-as években). Mindössze 65 családot tart számon a plébánia.