Zilahról az első írásos emlék Anonymus Krónikájának 22. fejezetében található. Töhötöm vezér seregével itt vonult keresztül és itt pihent meg. A város neve avar eredetű. A Váradi Regestrumban kétszer találkozunk Zilah nevével .

Szent László király adományából az erdélyi püspök tulajdona volt. 1241-ben már virágzó hitélet volt. Ekkor rombolták le az Erdélybe betörő tatárok Szent Kereszt tiszteletére épített templomát. Gál (Gallus) erdélyi püspök 1246-ban újjáépíti, amelyből ma még a mostani református templom szentélye áll. Gál püspök Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelte.

1650-ben megszűnt a katolikus vallás Zilahon és 1738-ig nem járt ott katolikus pap. Ekkor Heinz Vencel minorita atya vándorprédikátorként kezd itt tevékenykedni, de a katolikusokkal szemben türelmetlen Wesselényi Ferenc elűzi. Az atya szerette volna Zilahot minorita plébániává tenni. Mikor a váradi püspök tudomást szerez erről a szilágygörcsöni lelkészre Salzpang Pálra bízza Zilahot az első hivatalosan kinevezett plébános Eőszy Ferenc 49-es megérkezéséig.

1748-ban 7 római katolikus él Zilahon. 1752-ben Andrássy Ferenc gubernátor visszaállítja a plébániát és egy kis kápolnát építenek. (Ma is Kápolna utcának hívják, ahol állt a kápolna). A negyedik plébános idejében (Zolnay Antal) 1780–90 között, a még 1748-ban Nagy András zilahi lakostól vásárolt telken építik fel a harmadik templomot és plébánialakot gróf Kollonitz László püspök idejében. Ez szolgált istentiszteleti helyül 1884-ig, amikor is Zakkay János plébánossága idején felépül a mostani templom. Az alapkövet 1878-ban tették le Lipovniczky István püspök idejében. A költségek nagy részét az egykori zilahi plébános, Tágen János nagyprépost alapítványa fedezte. A terveket Jenei István készítette, és Floriáncsics Eduárd vezette a munkálatokat. 1884 június 8-án, Szentháromság vasárnapján Nogáll János felsz. püspök, váradi kanonok konszekrálta. A szentbeszédet a székesfe­hérvári püspök, Steiner Fülöp, egykori váradi kanonok tartotta. A régi harangokat 1917 március 9-én elvitték csak egy maradt meg, az 1911-ben öntött 517 kg-os, Szent János ap. tiszteletére. Ezt egészítette ki 1929-ben Peszeki Ferenc esperes-plébános két másikkal. A nagy harang: 1022 kg súlyú. Felírása: A Szentháromság egy Isten imádására, a Boldogságos Szűz Mária dicséretére újra megszólaltatják a háborúban elnémult nyelvemet a zilahi Hívek – 1929.

A második, kis harang 127 kg súlyú az alábbi felírással: Szent Józsefnek a haldoklók pártfogójának tiszteletére és szüleik: Szmercsányi József és Szöts Zsuzsanna emlékére öntették a Szmercsányi testvérek. 1929. A harangok megáldását 1929 június 16-án végezte Mayer Antal apostoli kormányzó.

A templomot az elmúlt években restaurálták Kór Balázs ker. esperes-plébános idejében. Amikor elvették és lebontották a plébánia bérházait és a plébánia épületét is, a templom mellett lévő ósdi épületet alapjáig lebontatta és újjáépíttette, ahol a plébánosnak elfogadható szép lakást készíttetett. Zilah 60.000 lakosából mindössze 850 a katolikus. 2001-ben 7 keresztelés és 14 temetés volt.

Plébános:

Tisztelendő PETRISOR CONSTANTIN