Kocs története:

Kocs már a honfoglalás előtti időszakban is lakott volt. Három római kori kőkoporsót találtak a községben, az utolsót 1937-ben. A községtől keletre római kori település maradványai kerültek elő, ezt nevezték Villa Koccheának, erről kapta később a Kocs nevet. Bél Mátyás a XVII. század végén ír Kocs római kori emlékeiről és egy középkori várromról, melyek mára eltűntek. 

1217-ből származik Kocs első írott nyoma. Az első ismert földesúr: Paul Niger de Kwch 1325-ben, valószínűleg ő építtette a templomot román stílusban. Szintén 1325-ből való a katolikus egyház első írott nyoma: a falu legmagasabb dombjára épült templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. 1331-ben Kocs királyi birtok lett Károly Róbert uralkodása alatt. 1332-1358 a Csór nemzetségbeli Tamás csókakői és gesztesi várnagy kapta birtokul. 1332-ben Károly Róbert vámjogot adott a községnek, amelyet Nagy Lajos király is megerősített. 1414-1421 Losonczy László bán volt a község földesura. 1473-ban Mátyás király az Enyingi Török családnak adományozta Gesztes birtokait, melyhez Kocs is tartozott. A Bécs-Buda útvonal lóváltó és pihenőhelye volt a község. Ekkoriban számos kocsi-gyártó műhely volt Kocson. Mátyás király is szeretett ezeken a könnyű, gyors szekereken utazni. Történetírója Antonio Bonfini is megemlíti. 1594-ben a Sinan pasa vezette török dúlást a templom túlélte, a község azonban elpusztult. 1614-ben református telepesek helyreállították a templomot és ott tartották istentiszteleteiket. 1618-ban Nyáry Pál majd fiai Miklós és István voltak Kocs földesurai. 1643-tól Zichy István zálogbirtokába került. 1683-ban Kara Musztafa tatár hordája dúlta fel a falut.

1693-tól az Esterházy család birtoka. Az egyre erősödő ellenreformáció dacára a XVIII. század elejéig nincs adat a katolikus egyházközségről. 1614-től protestánsok lakták. Csak az 1711-es szatmári békekötés után telepedtek le katolikusok. Ekkor a rekatolizáció erőteljesebbé vlt, újjászervezték a vidéki plébániákat. 1724-ben Esterházy József gróf Nagyigmándon plébániát állíttatott fel, ide tartozott Kocs is. Ekkor még mindkét felekezet a régi templomot használta. 1746-ban Esterházy József elrendelte, hogy a templomot a reformátusok adják át a katolikusoknak. A reformtusok ezután építették templomukat. Harangja sokáig nem volt, így cserépcsengővel hívták az embereket misére, innen származik a kocsi cserépcsengők hagyománya. 

1748-ban a Templomot Fellner Jakab tervei alapján renoválták barokk stílusban. Galántai Balogh Ferencz jószágkormányzó fedezte fel, mikor Esterházy Miklós építészt keresett a tatai kastély építéséhez. 1749-ben épült a Parókia, 1759-ben a templomtorony, szintén Fellner Jakab tervei alapján. Fő művei a tatai Eszterházy kastély, és az egri Líceum. Kiváló művelője a hazai késő barokk, kora klasszicizmus építészetének.

Mindkét épületet műemléki védettség alá helyezték.