Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő – aki a szegedi dóm építésze is – tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Fábián Gáspár terve alapján. A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert.
A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új -süttői márványborítású- liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való felelevenítése. 1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált - mert a templom összképétől elüt - tűzzománc képre cserélik, mely a három főangyalt ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt.
1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A ’90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007.-ben a templom tornyait restaurálják, 2008-ban pedig a templom teljes elektromos vezetékhálózatát cseréje történik meg.

Az egyházközségben két énekkar –egy klasszikus és egy gitáros- teljesít szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók - köztük fiatal családok is – nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül 15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.
Anyakönyvek: 1923-tól.

PLÉBÁNOSOK: Mester Jenő 1923-; Dr. Varga Béla adminisztrátor 1957-; Olbrich Béla adminisztrátor 1959- Dr. Bucsi József 1962-; VIGYÁZÓ MIKLÓS protonotárius, kanonok, esperes, 1992-