Szent Lénárd plébániatemplom
Frissítve ill. megerősítve: 2006.04.20.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Bemutatkozás
Története:
1567-ben, a regestrum 6 kapuval jegyzi (SZOKL II., 221).
Hagyomány őrzi, hogy az 1550-es években egy remete telepedett le, és innen kapta nevét a település. Kápolnájának helye ismeretlen.
Később is volt remete, aki a temetőben lakott, ahol kápolna állott. Ennek utódja volt az a templom, amelynek alapjait feltárták: 22 m a hossza és 8 m a szélessége. A XV. század második felére teszik az építési idejét.
1714-ben XI. Kelemen pápa búcsút engedélyez Pünkösd ünnepére (Orbán II., 117). Pünkösdhétfőn ünneplik.
1726-tól foglalkoznak új templom építésének gondolatával. Erre csak 1771-ben kerül sor, miután előző évben villámcsapás következtében leégett a templom (Schematismus 1882, 84). Csak a tabernákulum menekült meg.
A templom értéke a mikolai Madonna, melyet 1784-ben Lázár Mózes adományozott a templomnak. Oltárai 1788-ból valók.
1880-94-ben meghosszabbítják a templomot (Endes, 351).
1726-ig Ditró filiája volt. Ekkor önálló plébánia lesz. Egy ideig innen látták el Laposnyát, Maroshévízet, Gödemesterházát, Ratosnyát és Martonkát.
A XIX. század végén a katolikus iskolát átadják az államnak. 1927-ben katolikus iskolát akarnak nyitni. 1935-ben újra kérik, de csak 1939-ben kapják meg az engedélyt. 1948-ban két katolikus iskolát államosítanak.
