Xavéri Szent Ferenc kápolna
Frissítve ill. megerősítve: 2024.12.16.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Kapcsolódó információk
Ezenkívül a Szűzanyának nemcsak az őszi, október hónapban, hanem a tavaszi, a május hónap is imahónap van a kápolnában!
Emellett vannak még kiemelt, jeles évfordulók,
az 1944. június 02 - a bombázás áldozataira kegyelettel, szeretettel és hálával emlékezve egész nap nyitva van a kápolna ajtaja az emlékezni vágyó és akaró testvérek előtt!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A pusztító pestis megszűnésének emlékére építették a Xavéri Szent Ferenc fogadalmi kápolnát 1733-ban, barokk stílusban. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda ahová a járványban elhunytakat temették. A város terjeszkedése által, mára már a kápolna Szolnok központjában helyezkedik el. 1735-ben felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.
1743-ban ismét nagy csapások érték Szolnok városát. május 4-én újból felütötte fejét a dög-halál (pestis). Ekkor a 4000-5000 lakosból 480 vált a ragály áldozatává. A betegségtől rettegő lakosság magába szállt és Istenhez folyamodott, ismét kérve szolgáját, Xavéri Szent Ferencet, India és Japán apostolát, hogy járjon közbe értük, tudva azt, hogy Indiának Malakka nevű városában az Ő holttestének odavitelére- mely a mai napig épségben maradt- a pusztító pestis azonnal megszűnt. 1749-ben (korábban ezt az évet tartották a kápolna építése évének, de ez megcáfolásra került az 1733-as évvel szemben) a megyés püspök engedélyével megfogadták, hogy december 3-át Szolnok fogadalmi ünnepévé szentelik, és évente munkaszüneti nappal megünneplik. 1767-től rendkívüli megtiszteltetés éri a kápolnába betérőket. XIII. Kelemen pápa 1767. január 21-én kelt brévéjében búcsút engedélyezett a kápolna látogatóinak.
A kápolna tornyát Szolnok város építtette 1808-ban. A kápolna jelentőségét mutatja, hogy a körülötte elterülő városrészt Ferencvárosnak hívták hivatalosan. Még ferencvárosi iskola is volt.
“Az 1831. évi országos kolerajárvány után a Vártemplomban hálaadó mise volt, majd 1832-ben Szolnok város bírája, vezetői és közönsége a város védőszentjévé választotta XAVÉRI SZENT FERENCET és helyi külön ünneppel tisztelte meg, olymódon, hogy évente augusztus 6-án vagy ezt a napot követő vasárnapon a kápolnához zarándokolnak. Ezt a határozatot Nádasdy Ferenc püspök jóváhagyta. Zarándoklatok alkalmával szabadtéri misét tartottak, mert a tömeg nem fért be a kápolnába.”
Az 1949 óta műemlékvédelem alatt álló kápolna a századok során több ízben is rendkívül rossz állapotba került, de a Gondviselésnek és Szolnok lakóinak köszönhetően, az időről időre megújulhatott. Legutóbb 2009-ben kezdődött el egy teljes körű rekonstrukció, amely nemcsak a kápolnát, hanem annak környezetét is érinti, egy antikhatású tér formájában.
További információk
http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/kosa/xaveri/xaveri.htm
