Szent Kereszt felmagasztalása-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2025.05.13.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Kapcsolódó információk
Szerdán szentmise után.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Az Árpád-kor emlékét a Cegléd mai közigazgatási területén (kb. 245 km2) belül maradt kő- és téglatemplomromok (számuk 16) őrzik. A mai belvárosban 1350-ben már állott a Szent Anna kápolna. A várost, mint hajdani királynői birtokot Nagy Lajos hitbuzgó anyja, Erzsébet anyakirályné az óbudai klarisszáknak adományozta az 1368. május 8-án kelt okiratban. A hívek számának gyarapodása miatt a kápolna mellé templomot is építettek, 1417-ben már bizonyosnak látszik a Szent Kereszt név, mint patrocínium. 1528-1530 között Balázs pap az új hitet hirdette Cegléden, hamarosan a templom a protestánsok kezébe került. Majd Szegedi Kis István 1545-től ezt a hívő közösséget megerősítette és az áttérés kiterjedt az iskolára is.
A katolikusok a templomot csak a török kiűzése után 78 évvel szerezték vissza. A jogi eljárás 1752-ben kezdődött el, majd két év múlva, helyt adtak panaszuknak a Helytartó-tanácsban. Ekkorra a templom a katolikusok számára is kicsinek bizonyult. 1822-ben Homályossy (Tunkel) Ferenc szolnoki építész tervei szerint új templom épül, melyet Nádasdy Ferenc váci püspök szentelte fel 1827. augusztus 31-én.
A főoltárt Dunaiszky Lőrinc készíti el 1830-ban, Schöffl József pedig megfesti a nagyméretű oltárképet, ami a Kálvária jelenetét ábrázolja. 1838-ban 14 regiszteres orgonát állítanak a kórusba, Focht Károly pesti orgonaépítő művét. 1840-ben pedig Donát Antal pesti festő az egész templombelsőt kifesti. A templom belső enteriőre évtizedekig megmarad, de 1910-ben bevezetik a villanyt. 1921-ben kisebb tűz keletkezik a tetőzetben, amelyet gyorsan eloltanak.
1928-ban bővítik a kórust, 1930-ban palával fedik be a tetőt. A II. világháború idején 3 manuálos, 34 regiszteres Rieger orgonát építenek a Szent Kereszt templomba (1941), amelyet 1993-94-ben önkormányzati támogatással az Aquincum Orgonagyár újít fel.
Chiovini Ferenc szolnoki festőművész 1955-ben egészen új templombelsőt hoz létre, a mennyezeti képek az ő munkái, a díszítőfestést pedig Dénes Jenő műegyetemi tanár elképzelései szerint Harmos Jenő valósítja meg. Mivel a II. világháborúban egy belövés a toronysisakot ledöntötte, annak pótlása 1967-ben valósul meg. A templom külseje 1986-ban, a belseje pedig 1989-90-ben újult meg, mindkettő Dragonits Tamás, Ybl-díjas építész tervei alapján.
A középkorban bizonyosan volt plébánia (feltehetőleg a mai helyén), amely 1753-ben kelt kérelem után épült Botka plébános elgondolása szerint. Az épülethez konyha- és gyümölcsöskert is tartozott.
A város legrégebbi szakrális szoborcsoportja a Kálvária-temetőben található Kálvária szoborcsoport. Róla az első adatok a Historia Domus I. kötetében található, melyek szerint azok 1843. december 9-én egy nagy szélvihar után ledőltek. A kijavításuk és felállításuk 750 Ft-ot igényelt. A Szentháromság szoborcsoport pedig 1898 körül készült el, bár Dercsényi Dezső egy évszázaddal korábbira datálta. 1845-ből származik a templom előtti Ecseri Antal-féle kereszt. Az út menti pihenő és donációs keresztek regisztrált száma 18.
Jelenleg az Óplébánia gondnoksága alatt áll a Csengettyűs-temető, a Kálváriatemető pedig 1964 óta a Magyarok Nagyasszonya kápolna és Róm. kat. Újplébánia kezelésében működik. Az Újvárosi köztemetőbeli területi részjogáról az Óplébánia már korábban lemondott. Az újvárosi Szent Margit-kápolna (Vörösmarty tér 1.) az 1920-as évek óta működik. Szintén az Óplébániához tartozik a zöldhalmi Kisboldogasszonykápolna, amelyet 1958-ban szenteltek fel, a csemői Urunk színeváltozása templom pedig 1992 óta várja a híveket.
