Szent Rókus-kápolna
Frissítve ill. megerősítve: 2019.04.14.
2026-ot hatalmas újítással kezdjük, még akkor ha van mit ezeken csiszolni.
- Naptár nézetben látható minden templom liturgikus rendje mostantól, és naptárként is kezeljük a miserendeket. Vannak ismétlődő szentmisék, de lehet kivételeket megadni egy-egy különleges napra. Lehetnek alkalmi misék, és visszatérő szentségimádások is.
- Másik hatalmas újítás, hogy minden látogatónk beküldhet már kész módosítási javaslatot. Csak írd át a templom miséit, majd megadva elérhetőségedet és egy üzenetet, be is küldheted a javaslatodat. Így a gondnokok, felelősök és szerkesztők egyetlen gombnyomással élesíteni tudják a legújabb frissítéseket, és máris mindenki számára elérhető lesz a helyes miserend.
- A templom naptárját már felveheted saját naptárjaid közé is, így mindig látod a friss miserendet. Vagy más honlapba is be lehet illeszteni a mindig frissé váló templomi miserendet.
- A kereső felületes is megkezdte átalakulását, hogy jobban kézre álljon még mobilfelületeken is. Itt még sok tennivaló van, de az utat elkezdtük.
Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a több mint 300 támogatónk nélkül, akik adományaiból tudtunk fejlesztőket felbérelni a munka dandárjára, majd önkéntes programozóink további több mint száz óra munkát beletettek a fejlesztésekbe már így is. És még nincs vége.
Hálásak vagyunk minden adományért, támogatásért, imáért!
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Az épület őskora az idők homályába vész. Az alapokból arra lehet következtetni, hogy már a IV. században állt itt egy kis temetőkápolna. Budapest 1945-os ostroma után a kápolna romjainak eltakarítása kózben a szentély alatt egy "háromkarélyos kamra" maradványaira bukkantak. A CELLA TRICHORA ez a latin neve az ilyen elrendezésű ókeresztény temetői kápolnáknak - négyzetes, kisméretű középteret három oldalról, ív alakban épített falak határolják. Így az alaprajz egy lóherére emlékeztet. A negyedik ív helyén a bejárat van. Magyarországon eddig Szombathelyen, Pécsett és Óbudán (Raktár utca) tártak fel ilyen őskeresztény temetőkápolnákat. Ezek - a régészek szerint - a IV. században épülhettek. A római kori eredetet valószínűsíti, hogy az ókori "pestelőtti" városka helyén római tábor (castrum) volt, s több lelet szerint is ezen a tájékon lehetett a temetőjük. Nagyon valószínű, hogy a katonák és családjuk körében egyre többen lévő keresztények itt is építettek egy kis kápolnát az akkoriban szokásos "trichora" formában. Ez a hármas elrendezés ugyanis a Szentháromságot jelképezhette az ókeresztény hívők számára. Míg azonban az ókeresztény illetve a római kori eredet - komoly feltárás hiányában - egyelőre csak fikció, a megtalált kövek tanúsága szerint az az építmény, amelynek romjaira a későbbi, Szent Rókusnak és Szent Rozáliának szentelt kápolnát emelték, a X-XI. században épülhetett. Nincs adat róla, hogy ez a nyilván egyházi célokat szolgáló épület milyen volt, és arról sem, hogy falaiból mennyi élte túl a középkor sötét, járványoktól sújtott évszázada. Tény, hogy amikor az időben az 1711. évhez érkezünk "Pest város tanácsa az ismételten pusztító pestisjárvány megszüntetése végett életbe lépett óvintézkedései között, mivel a járványban Isten büntetését vélte fölismerni a város lakóinak bűneiért, Istennel engesztelő szószónokul és védőszentül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta, végül az evangéliumra fogadkozva megígérte, hogy tiszteletükre kápolnát emeltet...". És a kápolna még abban az évben fel is épült. Kibővítésére az 1739-40-es évek nagy pestisjárványa után került sor, amely elkerülte ugyan Pest városát, mégis a rettegő, halálfélelemben élő lakosok Istennek és a két védőszentnek hálát adva, hogy megoltalmazta őket, elhatározták a kápolna megnagyobbítását mostani méretére. 1741-ben, a bővítés megindításakor kezdeményezte Preymeyr György a remeteség bevezetését. A városi tanács 1746-ban remetelakot építtetett a szentély hátsó falához, azzal a feltétellel, hogy a remetének kötelessége legyen a környék facsemetéinek ápolása. A remeteséget az egyházhatóság 1798-ban szüntette meg. Az utolsó Rókus-kápolnai remete, András, 1806-ban hunyt el, a szerviták kriptájába temették. 1751 és 1765 között toronnyal és a homlokzatot díszítő szent szobrokkal gazdagodott a kápolna. Állandó központja lett az évenkénti ájtatosságoknak és körmeneteknek. A szentbeszédeket jeles egyházi szónokok tartották. A közkórház építésekor, 1797-ben, a kápolnát felújították, kialakították a torony sisakjának végleges formáját, a helytartótanács két harangot adományozott. A bejárat fölé zenekarzat épült.
