Egyetemi Kisboldogasszony-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2020.12.27.
hétfő
7:00
18:00
kedd
7:00
18:00
szerda
7:00
18:00
csütörtök
7:00
18:00
péntek
7:00
18:00
szombat
7:00
18:00
vasárnap
8:00
10:00
19:00
hétfő
7:00
18:00
kedd
7:00
18:00
szerda
7:00
18:00
csütörtök
7:00
18:00
péntek
7:00
18:00
szombat
7:00
18:00
vasárnap
8:00
10:00
19:00
hétfő
6:00
18:00
kedd
6:00
18:00
szerda
6:00
18:00
csütörtök
6:00
18:00
péntek
6:00
18:00
szombat
7:00
18:00
vasárnap
8:00
10:00
19:00
hétfő
7:00
18:00
kedd
7:00
18:00
szerda
7:00
18:00
csütörtök
7:00
18:00
péntek
7:00
18:00
szombat
7:00
18:00
vasárnap
8:00
10:00
19:00
Kapcsolódó információk
A kijárási korlátozás idején a 19 órai szentmise 18 órakor kezdődik.
Közösségek a helyszínen
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Az egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. sszázadbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715-1744 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi föloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett. A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmónikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felöli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
