A naprakész miserendért látogasson el az alábbi oldalra:
Az egyházközségi naptár linkje.

Adventben minden reggel 6 órakor roráté mise van.
Nagyböjtben péntek este 18-kor keresztúti ájtatosság.
Keddenként 15 órakor engesztelő imaóra a templomban
Csütörtökönként a mise után csöndes szentségimádás van a templomban.
Elsőpénteken szentségi­má­­dás 8 órától az esti szentmiséig. 17 órától gyóntatás, 17.30 órakor mise, utána 1 órás dicsőítés (fűtési idényben a plébánián);
Az egyházközség egész napos szentségimádása: március 19.
November 1-jén délután 14 órakor a halottakért tartunk ájtatosságot a temetőben.

2024-11-28 18:00 – 18:30 ( csendes )

2024-12-05 18:00 – 18:30 ( csendes )

2024-12-06 08:00 – 17:30

2024-12-12 18:00 – 18:30 ( csendes )

2024-12-19 18:00 – 18:30 ( csendes )

Kistarcsa első temploma építésének kezdetét, idejét nem ismerjük, stílusjegyei alapján a X–XIII. század között emelték. A mai temető területén, alacsony dombon állt. Román stílusban épült, szentélyével kelet felé nézett (keletelés). Falait simára faragott kváderkövekből építették.
Viszonylag kis épület volt. Hajójának belső hossza körülbelül 7,4 méter (4 öl), szélessége körülbelül 3,7 méter (2, 5 öl). Szentélye félköríves záródású (apszis), a hajóval azonos szélességű volt. A szentély és a hajó találkozásánál diadalív emelkedett.
A templom minden bizonnyal erődítményi szerepet is betölthetett, erre utalnak vastag falai (60 cm) melyeket támpillérek erősítettek, valamint kerítő fala is. A török időkben romba dőlt. Az 1721-es Canonica Visitatio szerint falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítő fala volt romos. 1880-ban bontották le, szerencsére Arányi Lajos festő, művészettörténész rajza megőrizte számunkra.

A mai templom
A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből. 1778-ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. 1913-óta önálló, azelőtt Kerepes filiája volt. (Asztalos István-Horváth Lajos GÖDÖLLŐ A RÁKOS ÉS A GALGA MENTE című könyve)
Az 1880-ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet. Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg, sajnos a szószék és a régi fa oltár elveszett. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedig Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között
Egyetlen homlokzati középtornya van. Félköríves záródású kapuját zárókő díszíti és két oldalán egyszerű fejezetű lizénapár keretezi. Oldalfalain csekély mélységű szoborfülkék találhatóak. A falakat kettős főpárkány zárja. A homlokzatot egyenes oromfalak koronázzák, melyeket középen timpanon szakít meg. A tornyon négyszögű ablak mélyített tükörmezőben, párkány, majd félköríves záródású ablak zárókővel váltakozik. Kettős, egyszerű fejezetű lizénapárok emelkednek a felső toronyemelet sarkain, melyek fölött párkány, óra helye és kis timpanon található. A tornyot barokk, hagymás vonalú fémfedésű sisak zárja. Oldalt toronykórus van. Az oldalhomlokzatokat 1 karzatablak, 3 hajóablak és a szentély ablaka tagolja, melyek félköríves lezárásúak. A szentély egyenes záródású, melyhez sekrestye csatlakozik.
Belső terek:
Belső tere három részre oszlik: kórus, majd három boltszakaszos hajó, végül ehhez csatlakozik diadalív és szűkület nélkül az ugyanolyan széles szentély. A belső tereket csehsüveg boltozat fedi.
Kálváriajelenet festmény (a sekrestyében)
Sötét tónusú olajfestmény a hagyományos kálváriaábrázolás látható rajta. Sherber H. festette 1944-ben. A keresztre feszített Jézust jobbról Szent János apostol, balról Szűz Mária fogja közre.