Rákosliget

A mai Rákosliget élete az 1897-ben megvásárolt területen, a Fach Károly miniszteri tanácsos által alapított „Munkás-Otthon Szövetkezet” létrehozásával kezdődött. A telep közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott. 1907-ben lett nagyközség, 1915-ben megalakult az önálló egyházközség. 1950 óta Budapest XVII. Kerületének része.

Egyházközségünk és templomunk

A telepen kezdettől volt szentmise az elemi iskola épületében, de szerettek volna templomot építeni, ezért 1903-ban megalakult a templomépítő bizottság. 1910-ben lelkészlakot vásároltak, melyet többször bővítettek. 1911-ben az akkori Fach téren kaptak építkezésre szolgáló területet a község és a Szövetkezet ajándékaként. Stanek Pál építész tervrajzát fogadták el, az alapkövet 1914. május 1-én tették le. 1915. augusztus 15-én Varázséji Béla prépost, újpesti plébános szentelte fel – a telep alapítója, Fach Károly iránti megbecsülésből védőszentje – Borromei Szent Károly tiszteletére. 1920 augusztusában Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai rangra emelte, és első plébánosává a templomépítő Hillenbrand Móricot nevezte ki. A plébánia határait kiterjesztették az Akadémia-telepre és Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli területének egy részére. 1936-ban Kiss Barnabás tervei szerint bővítették, ekkor készült a kereszthajó a két kápolnával. 1982-84-ben a szentély mögött sekrestye és hittanterem épült.

Templom leírása 

Szabadon álló, neogót jellegű templom, közel 30 méter magas homlokzati toronnyal. Az egyenes záródású szentélyt diadalív választja el a hajótól, ez rabic álmennyezetet kapott hőszigetelés céljából. A diadalíven Szent István király, Szent László illetve Szent Imre, a kereszthajó fölött két-két evangélista képe látható. Valamennyi secco Nagy János és Kutasi Artúr rákosligeti festőművészek, rajztanárok munkája. Az egész berendezés az épület jellegéhez igazodó egységes csúcsíves stílusú. Az eredeti, Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt főoltár 1952-ig állt a templomban, majd vidékre vitték. A lazarista rend feloszlatása után ugyanis idehozták Ménesi úti kápolnájukból a Szent István oltárt, ekkor a titulusa Szent István királyra változott. Ezt az oltárt 40 év múlva, 1992-ben visszakérte az újjáalakult rend. A templom ekkor új főoltárt kapott, és a Magyarok Nagyasszonya oltalmába került. A neogótikus főoltáron a három védőszent:

BORROMEI SZENT KÁROLY

MAGYAROK NAGYASSZONYA

SZENT ISTVÁN KIRÁLY szobra áll, Máriahegyi János alkotásai.

A szembemiséző oltár a lazaristáktól idekerült menza,előlapján négy oszloppal, az oszlopok között mozaikdíszítés, a középsőn a kitárt karú kis Jézus.

Az üvegablakok Palka József munkái (ő készítette többek között a kerületben a Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet és Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz templom üvegablakait is). A hajóban a bal oldali ablakokon Jézus sebesült katonákkal látható, amint a felirat jelzi, a világháborúban elesett rákosligeti hősök emlékét őrzi. A következőn Jézus Szíve majd Szent István király, a jobb oldaliak Szent Anna a gyermek Szűz Máriával, az Angyali Üdvözlet és Szent Erzsébet képét, kötényében rózsákkal, jelenítik meg. A mellékoltárok ablakain Borromei Szent Károly illetve Szűz Mária, a szentélyben az oltár fölött, a kerek ablakon, a Szentlélek galamb alakjában látható.

Az előcsarnok kápolnájában a falon Szent Rita képe. Itt áll a lazarista Szent Francesco Régis Clet szobra is, aki Kínában szenvedett vértanúhalált, és 2000-ben avatták szentté több mint száz kínai vértanúval együtt.

A bejárattól jobbra, a fal mellett Szűz Mária és az alvó kis Jézus szép fehér szobra látható.

2011. évi templombúcsúra elkészült "Vajk megkeresztelkedése" c. nagyalakú festmény restaurálása, amit Szabó László restaurátor felajánlásból végzett. A kép Jézus Szíve mellékoltár falán látható.

A templomtoronyban három harang van, ezeket a hívek adományozták a templomnak.

forrás: Budapest templomai: Rákosmente - XVII. Kerület http://varosvedo.hu

fotó: http://lelkesfoto.hu