Az elsõ katolikus templom ezen a településen 1740-ben épült Laffert báró jóvoltából, Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom mai formáját 1762-ben nyerte el, akkor építették újjá.
Gyönyörű, egyhajós barokk stílusú templom. A szentély igen értékes seccóján a Szentháromság csodálatos ábrázolása, és a négy evangélista látható. A seccón kívül meg kell említeni a templom oltárát, amelyet régi okmányok szerint a budavári Zsigmond kápolnából helyeztek át Rákoscsabára. Történelmi értékű alkotás még a szószék és a keresztelõkút, valamint a Szeplõtelen Szüzet ábrázoló olajfestmény. A templom teljes felújítása 1996-ban készül el. A templom 15 777. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétõl az esztergom-budapesti fõegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1762-tôl, melyből egy érdekességet idézünk:
"Esküdtek 1848 évi augusztus hó 29-én Jókai Mór és Laborfalvi Benke Róza. Vőlegény 24 éves, komáromi születésü, református vallásu, lapszerkesztő. Szülei Jókay József és Paulay Mária. A menyasszony 26 éves, miskolci születésü, rom. kath. vallásu hajadon. Szülei laborfalvi Benke József és Rácz Susanna. Násznagyaik Nyáry Pál és gróf Ráday Gedeon, kiket Merva Ignác kántortanító és Knacker József helyettesítettek. Az esketést a hirdetések alóli felmentés mellett Bruckner Endre rákoscsabai plébános végezte."
A fent említett Merva Ignác leszármazottai mai napig a plébánia területén élnek.
