A péceli római katolikus egyház a rákoscsabai egyház történetében 1762 óta szerepel, amikor Isaszegtől gróf Eszterházy Károly, váci megyéspüspök elszakította, és mint leányegyházat Rákoscsabához csatolta. Pécel katolikus vallású lakosainak az 1788-ban felépült iskolájuk egy szobája szolgált imahelyül. 1848 előtt még alig 70-80 római katolikus élt Pécelen. 1882-től minden ünnep- és vasárnap segédlelkészek végezték az egyházi teendőket. 1892-ig a rákoscsabai plébános évenként egyszer, a kápolna védőszentjének ünnepén, Szent László király napján mutatott be szentmisét Pécelen. 1892-ben dr.Schuster Konstantin váci megyéspüspök 8000 forinttal alapítványt hozott létre egy új péceli római katolikus templom építésére, és megindult a pénzgyűjtés egy alkalmas telek megvásárlására. Az új templom építését 1897-ben kezdték, és 1899-ben készült el Pfléger Ferenc, helybéli építőmester által, Tankó Sámuel tervei szerint. Ezt az évszámot a főbejáratnál a padlózatba öntötték, ott megtekinthető. A főbejárat mellett található nagyméretű márványtábla a templomépítés legfontosabb adatait és közreműködőit mutatja. Jelenlegi - felújított – formájában a 100 éves évfordulóra készült el.

A templomot 1900. április 29-én Jung János felszentelt püspök, váci kanonok benedikálta Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

1915. január 1-től helyi káplánság, 1922. január 1- től önálló lelkészség, majd 1932. november 1-től pedig plébánia lett a péceli római katolikus egyházközség. 1932-ben készült el a plébánia épülete. Az 1944-ben kitört színes ablaküvegek ólomkeretben, ikonszerűen elkészített egyházi jeleneteket ábrázoltak. A világháború után ezeket normál üvegekkel pótolták. 1947-ben két új gyóntatószékkel gyarapodott a templom, mely több, mint száz éves története alatt több kisebb-nagyobb tatarozáson, illetőleg átalakításon esett át, amíg jelenlegi formáját elnyerte.

Az első nagyobb átalakítás az 1950-es évek közepén történt. Ennek során az apszisban lévő ablakokat befalazták. A kialakított egységes falfelületen egy nagyméretű Magyarok Nagyasszonya freskót helyeztek el.

Annak érdekében, hogy a szentély továbbra is természetes világítást kapjon, a szentély oldalán két kör alakú vaskeretes ablakot helyeztek el. Ugyanennek az átalakítási folyamatnak a során építették hozzá a templomhoz az oldalsó kápolnát, a sekrestyét is átalakították, a szentély mellett közvetlenül kétoldalt ajtókat nyitottak és a fölöttük lévő ablakokat befalazták. Az így kialakult falfelületen két oldalsó freskót helyeztek el. A szentéllyel szemben állva baloldalon az Angyali üdvözlet, jobb oldalon a Golgota látható.

A középső freskó felett a Szentháromság, körülötte a hét szentség jelképe, alattuk körben a felirat:
„Ó Atyaistennek, kedves szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája”

A freskó alatti szalag felirata:

„Mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét”

A templom mindhárom freskóját Takács István, mezőkövesdi festőművész festette 1955-ben.

A másik nagy átalakítás a II. Vatikáni zsinat által elindított liturgikus reformokhoz kapcsolódik. A zsinat legfontosabb reformjai közé tartozott a nemzeti nyelveknek a liturgiában való alkalmazása mellett a liturgikus terek átalakítása (közismertebb elnevezéssel a szembemiséző oltárok elhelyezése a szentélyben). Ez magával hozta a szentély átrendezését, a főoltár, a szószék, illetve a szentély és a templomhajó között elhelyezett áldoztató rács eltávolítását. Minderre az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején került sor. A templom liturgikus terét Perczel Dénes tervei szerint rendezték át mai formájára. Ekkor alakították ki a templomban használatos hangosítás elődjét is.

A keresztút stációinak képeit Schwartz Ármin festette, s a péceli születésű Fáy Ferenc „Kálvária”című versében örökítette meg.

A kóruson található orgona csaknem egyidős a templommal, a Rieger-testvérek orgonagyárában készült, készítésének pontos ideje nem ismert. Az egy manuálos hangszer kitűnő hangzást biztosít, ugyanakkor műszakilag is érdekes, hiszen nem elektromos, hanem úgynevezett mechanikus orgona, ami azt jelenti, hogy a billentyű lenyomása – áttételeken keresztül – közvetlenül nyitja az orgona sípjait.

A templom mellett álló Lourdes-i barlang az 1953. december 8 - 1954. december 8. „Mária év” alkalmából épült 1954-ben.

A főbejárati ajtó szárnyain két bronztábla található, amelyek 2000-ben kerültek elhelyezésre. Az egyiken a magyar államiság ezer évét megörökítő Millenium, a másikon a szentévvé nyilvánított 2000. év emblémája látható.

A templom, mint közösségi létesítmény, a kor igényei szerint is fejlődött, a kezdeti szénfűtés helyett gázfűtést, majd 2015-ben új központi fűtést kapott.

A templomhoz csatlakozik az 1986-ban megépült, majd 2017-ben felújított hittanterem, amely a közösségi tér szerepét szolgálja.

A legutolsó nagyobb átalakítás 2018-2019-ben történt, amikor megújult a teljes tetőzet, a torony sisakja, valamint a külső festés. Ugyanebben az időben került sor a plébánia jelentősebb átalakítására is, 2020-ban pedig megújult a templom belső,- és külső világítása is.

2021-ben került sor az új hangosítás kialakítására és a harangvezérlés teljeskörű felújítására. Az óraszerkezet negyedóránként 1-2-3 ütéssel, egész órakor az aktuális időnek megfelelő ütéssel jelzi az időt.

A templom tornyában három harang lakik:

A harangok felirata:

A Jézus Szíve harang (lélekharang)

Az egyik oldal felirata: „Jézus Szentséges Szíve, jöjjön el a Te országod”

A másik oldal felirata: „Szentháromság egy Isten dicsőségére Budapesten 1938. évben megtartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus emlékezetére, valamint dicsőséges első szent királyunk Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából ünnepelt kettős szentév emlékezetére a péceli rózsafüzér társulat és a Jézus Szíve Társulat valamint a Jézus Szíve Szövetség leánycsoportja buzgóságából e jubileumi Jézus Szíve harangot 1938. évben öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten”

A Szent Erzsébet harang

Az egyik oldal felirata: „Szent Erzsébet tiszteletére”

A másik oldal felirata: „öntötte Schwachoffer Lajos 1899. Budapesti Szivattyú és Öntöde R.t. ezelőtt Walser Ferencz”

Szent István harang

Az egyik oldal felirata: ”Hol vagy István király Téged magyar kíván!”

A másik oldal felirata: „Szentháromság egy Isten dicsőségére! A Budapesten 1938. évben megtartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus emlékére, valamint dicsőséges első szent királyunk Szent István halálának 900. éves évfordulója alkalmából ünnepelt kettős szentév emlékezetére a péceli Credo Egyesület kezdeményezésére a péceli buzgó hívek adakozásából Mészáros István plébános lelkipásztorkodása alatt Fábry Endre Credo elnök idejében Schundtner Jakab és többek buzgó közreműködésével e jubileumi Szent István harangot 1938. évben öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten”