Bunyitay Vince történész szerint I. Béla királyunk tulajdona volt hajdanában az Adorján vár, amelynek ma már csak romjaiból látható egy csekély rész, és itt gyerme-keskedett későbbi királyunk Szent László is. A Berettyó folyó partján elterülő község ma kb. 5.000 lakost számlál, amelyből alig 100 katolikus. Első templomát 1300 előtt építette Pál nevű állambíró, majd a Borsa család tulajdonába jutott 1284-ben, királyi adományozásból 1401-ben Zsigmond király a Csáky nemzetségnek adományozza. Ők hozzák ide Szent Ferenc fiait és építik a mostani református templomot és kolostort a számukra. Itt tevékenykednek a reformációig. De kellett lennie külön plébániának, mert 1552-ben „a szalárdi plébános” 3 forintot küld a Tridenti zsinatra. 1930-ban létesül újra katolikus kápolna, amikor is megépül a jelenlegi plébánia, amelyben egy nagyobb helység kápolna céljaira szenteltetik, majd a nagylelkű Gresinczky Antal nagyprépost adományából felépül a jelenlegi templom, és 1939-ben szenteli fel B.e. Fiedler István püspök. Neobarokk stílusban épült templom, 24 m hosszú, 10 m széles és tornyának magassága 25 m. Pintér István építészmérnök tervezi és Tóth Sándor kőműves mester építi. 1965-ben festeti ki Dr. Ópalotay János, abban az időben száműzötten itt élő plébános Melán József váradi festővel. 1980-ban javíttatta külsőleg, harangjait villamosíttatta Ft. Kiss Albert akkori plébános, jelentős külföldi segítséggel .

A szórványban: Szentimre, egykori apátság, Vajda, Hodos és Papkovácsiban is élnek elenyésző számban római katolikusok. Szükség esetén veszik igénybe a plébánost, leginkább betegellátás és temetések alkalmával, vagy nyári időben eljönnek Szalárdra vasárnapi szentmisékre.