Szűz Mária Királynő templom
Az adatok több mint 5 éve nem lettek frissítve – szinte biztosan megbízhatatlanok. Kérjük, segíts a közösségnek!
- Naptár szerkesztése: a miserendnél a naptár elemekre kattintva módosíthatod az egyes alkalmakat, majd egybe beküldheted a javaslatodat.
- Észrevétel küldése: ha nem tudod szerkeszteni, de tudod mi változott, küldj be észrevételt.
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
Bihardiószeg története az egyedi apátsággal szorosan összekapcsolódik. Az Egyedi bencés apátságot a Zazty apátsággal egyidejűleg 1067 táján, Péter király idejében alapította a Gutkeled nemzetség egyik tagja. A tatárjárás felégette teljesen a váradszentjobbi és bihar-szentimrei apátsággal együtt. 1275-ben Gutkeled Dorog és Lukács komes megjelent a váradi káptalan előtt és ott az apátsági birtokra nézve a védnökséget maguk között felosztották. Így említi a Váradi Regestrum című okmánytár.
1278 őszén Péter komes a Váradon tartozkodó IV. László királytól megerősítést nyer egyedi és székelyhídi birtokaiban. A XIV. században hosszú családi viszályok indulnak meg az apátság birtoklásáért. A Gutkeled család fiúi ágon kihalt, és egy 1400-ban kelt okmány alapján Zsigmond király Dobi Péternek ítélte Egyedet, 33 birtoktelkével, a Zudar családdal szemben, akik szintén jogot formáltak maguknak Egyed birtoklásáért. Zsigmond után is tovább tart a vita és lassan elhomályosul a további története Egyednek. A Zichy okmánytárban van feljegyezve, hogy Diószeg 1338-ban már vámot szedett, mint az egyedi apátság birtoka a Debrecenbe vivő országút mentén.
Diószeg egyháza Szent Péter apostol tiszteletére épült és a mai református templom helyén állt. Papjai közül csak egy ismeretes, Mihály nevezetű, aki 1333-ban 14 garas adót fizetett.
A törökdúlás és a reformáció idejéből nincsenek írásos feljegyzések. A plébánia mai épületét, régi püspöki látogatásokról szóló jegyzőkönyv tanúsága szerint 1725 előtt építette gróf Starenberg, a kapucinus atyák részére kolostornak, akik 1772-ig ellátták a lelkipásztori teendőket. Utána világi papok vették át a pasztorációt.
A mai templomot 1936-ban építették b.e. Fiedler István szatmár–nagyváradi püspök idejében és támogatásával modern stílusban. A tervező Pintér István püspökségi építészmérnök. Az ács Dávid Gergely és a kőműves Papp András.
1936 december 8-án szentelte fel a püspök a templomot Szűz Mária neve tiszteletére, amelyet később megváltoztattak.
A katolikus hívek száma: 1891-ben 378 lélek, 1929-ben 448, 1942-ben 605, 1966-ban 650 és 1995-ben 400 lélek él, 140 családban. Ma 212 családja van a plébániának. A 2001. évben 10 keresztelés és 8 temetés volt.
A templomot az elmúlt években kívül és belül többször renoválták.
Filiája: KÁGYA, amely 6 km-re fekszik a Matertől.
A kápolnát, a temetőben gróf Pongrácz Ödön építtette. Alatta kripta van, ahol a Pongrácz család hamvai várják a feltámadást. 1990 őszén fejezték be a kápolna teljes felújítását Láber Ferenc plébánossága idején.
Az elmúlt évek folyamán az Austriában élő grófi család utódai teljes külső- és belső renoválást végeztettek a családi kriptán, hogy méltó helye legyen az Isten-dícséreteknek.

