Szent Mihály-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2023.06.19.
Összegyűlt 320 adományozásnak hála 4,5 millió forint arra, hogy a miserend.hu közepében működő struktúra és adminisztrációs felület megújulhasson, hogy modernizálhassuk és ezen keresztül frissíthessük a miserend.hu-t. Köszönjük szépen a sok-sok támogatást, a gyűjtés megosztását, minden hálát és fohászt!
Folytatódjon hát a munka önkéntesen és fizetve egyaránt!
Az adománygyűjtés részlete, állása, és biztonságos fizetési mód elérhető az Adomány.hu oldal:
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
7:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
8:00
(2. héten)
9:00
11:00
18:00
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
7:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
9:00
18:00
Kapcsolódó információk
Minden hónap második vasárnapján Néri Szent Fülöp Katolikus Általános iskola iskolamiséje reggel 8 órakor.
Minden hónap első vasárnapján a 9 órakor, ill. a harmadik vasárnap 18 órakor kezdődő szentmiséken az ifjúsági énekkar szolgál.
Adventben rorate hétfő, szerda, péntek 6,30-kor.
Minden hónap első vasárnapján a 9 órakor, ill. a harmadik vasárnap 18 órakor kezdődő szentmiséken az ifjúsági énekkar szolgál.
Adventben rorate hétfő, szerda, péntek 6,30-kor.
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A településről az első írásos nyom 1259-bôl való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szentmihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülôk a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik. Innentôl megindul a nagyarányú parcellázás, építkezés. 1900-tól a község Rákos-szent-Mihály néven szerepelt. Egyházilag Csömör filiája, szentmisék 1890-tôl egy iskolában vannak. 1899-ben templomépítô bizottság alakul, amelynek munkája nyomán 1902. június 8-án leteszik a templom alapkövét. A templom megáldása 1902. október 5-én volt.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
