Szent Mihály-templom
Ma van Szent István király, Magyarország fővédőszentje főünnepe, ezért lehet, hogy különleges (a vasárnapihoz hasonló) miserend van életben.
Frissítve ill. megerősítve: 2023.06.19.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
7:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
8:00
(2. héten)
9:00
11:00
18:00
hétfő
18:00
kedd
18:00
szerda
7:00
csütörtök
18:00
péntek
18:00
szombat
18:00
vasárnap
9:00
18:00
Kapcsolódó információk
Minden hónap második vasárnapján Néri Szent Fülöp Katolikus Általános iskola iskolamiséje reggel 8 órakor.
Minden hónap első vasárnapján a 9 órakor, ill. a harmadik vasárnap 18 órakor kezdődő szentmiséken az ifjúsági énekkar szolgál.
Adventben rorate hétfő, szerda, péntek 6,30-kor.
Minden hónap első vasárnapján a 9 órakor, ill. a harmadik vasárnap 18 órakor kezdődő szentmiséken az ifjúsági énekkar szolgál.
Adventben rorate hétfő, szerda, péntek 6,30-kor.
Szentségimádások a következő időben
Ma 18:00 – 19:00 ( vezetett )
Aug. 27., szerda 18:00 – 19:00 ( vezetett )
Szept. 3., szerda 18:00 – 19:00 ( vezetett )
Szept. 4., csütörtök 17:00 – 18:00 ( vezetett )
Szept. 10., szerda 18:00 – 19:00 ( vezetett )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
A településről az első írásos nyom 1259-bôl való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szentmihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülôk a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik. Innentôl megindul a nagyarányú parcellázás, építkezés. 1900-tól a község Rákos-szent-Mihály néven szerepelt. Egyházilag Csömör filiája, szentmisék 1890-tôl egy iskolában vannak. 1899-ben templomépítô bizottság alakul, amelynek munkája nyomán 1902. június 8-án leteszik a templom alapkövét. A templom megáldása 1902. október 5-én volt.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános mûködése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is mûködô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékû. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô mûvészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok mûködése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésû szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
