Minden pénteken egész napos Szentségimádás van.
Vesperás:
Minden szerda este 1/2 6-kor ( a szentmisét megelőzően) a szentélyben énekelt esti dicséret.
Litánia:
Elsőpénteken , valamint minden szombaton és vasárnap este 1/2 6-kor.
Májusban a hét minden napján este 1/2 6-kor, októberben. minden nap a 1/2 6-kor kezdődő rózsafüzérhez kapcsolódóan
Rózsafüzér:
Minden csütörtökön este 1/2 6-kor.
Október minden napján este 1/2 6-kor.
Adventben hétfő-szombatig 6,00-kor rorate szentmise van.
Nagyböjt péntekjein 5-kor Keresztút, Nagypénteken délután 3 órakor van.

Az ünnepi miserend a vasárnapival megegyezik kivéve augusztus15-ét, amikor az este 19,00 órakor van szentmise (este 18,00-kor nincs), mivel ekkor van a templom búcsúja.

A plébánia története összeforrott a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-, Koronázó) fôtemplom történetével, amely egyesek szerint 1245–1260 között épül a Várhegy elsô templomaként. Mások viszont már a tatárjárás elôtti idôben is tételeznek fel a Várhegyen települést, királyi birtokközpontot és vele kapcsolatban királyi kôkápolnát, amely elôzôleg a mai templom helyén állott. A középkorban német templomnak is nevezik, mert a tatároktól feldúlt Pestrôl a Várhegyre felköltözött németek körülötte telepednek le és építésében nagyban részt vesznek. A templom és a plébánia exemptséget élvez, vagyis a veszprémi püspök területi joghatósága alól kivéve az esztergomi érsek alá tartozik. Ilyenként szerepel az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokban is. A templom fénye és a plébánia tekintélye Buda város jelentôségével fokozatosan emelkedik. Itt koronázzák meg Róbert Károlyt. Nagy Lajos a háromhajós, román egyházat csarnoktemplommá alakítja. Zsigmond és Mátyás király gazdagon ékesíti. V. László terve, hogy prépostsági társaskáptalan kapcsolódjék a templomhoz, ha nem is valósul meg, a „Praepositura B.M.V. de novo monte Pestinensi” cím adományozása a mai napig fennálló gyakorlatba ment át. Wann Pál plébánosnak 1497-ben a pápa Buda fôváros jellegére való tekintettel archiopresbyteri címet adományoz, azzal az engedéllyel, hogy fôpapi jelvényeket viselve áldást oszthat, kivéve, ha a pápai legátus vagy a területi püspök jelen van. Bár nagy értékekkel támogatja a plébánia II. Lajos török elleni harcba szállását, a török pusztítást nem tudja elkerülni. A török elôl a német lakosság elmenekül, menekítve a templom kincseit, amelyek késôbb nagyon csekély számban kerülnek vissza. A templom fennmaradását az biztosítja, hogy a törökök mecsetté alakítják át. A csekély számú keresztény a magyar Magdolna-templomot használhatja. Buda felszabadulása után a király legfelsôbb kegyúri jogával élve a jezsuiták mindenkori budai fônökére ruházza a plébánosi jogokat nemcsak a Várban és Buda külvárosaiban, hanem Óbudán és Pesten is. Budavár esetében a ferencesek ezt nehezen fogadják el, arra való hivatkozással, hogy ôk a török idôben, sôt még az ostrom alatt is a Várban tartózkodtak. Széchenyi György prímás támogatásával a jezsuiták akadémiát, kollégiumot, papnevelô intézetet emelnek és megkezdik a templom újjáépítését barokkos jelleggel. A rend feloszlatásakor, 1773-ban, 6 jezsuitát egyházmegyei szolgálatba vesz fel a fôpásztor. A városi tanács azon szándékával szemben, hogy a budavári plébániát a vízivároshoz csatolják, az ellenkezô elgondolás gyôz: régi fényébe kell visszaállítani Buda várát és ékességét, a Nagyboldogasszony templomot. Koronázása után Ferenc József ezt el is rendeli és 1896-ra megvalósul Schulek Frigyes tervei szerint. A megújult fôtemplom ismét vallási színtere lesz országos ünnepségeknek. – A második világháborúban súlyosan megrongálódott templomot (1737 m2) a magyar állam építteti újjá 1950–70 között. 1964-tôl megnyílik a templom mûvészeti gyûjteményeinek bemutatása, amely éppúgy, mint ünnepi istentiszteletei és kiemelkedô zenei elôadásai sok látogatót vonzanak. Az 1994 nyarán elkövetett robbantás kárainak helyreállítása – a szentély és a Gara kápolna részleges felújítása – 1995. év közepére befejezôdik. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 850. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt mûemlék.

Búcsú: augusztus 15.

• Jézus Szíve-templom Városmajor
• Szent Flórián-templom
• Krisztus Király-templom
• Havas Boldogasszony-templom
• Szent Kereszt-templom
• Kapisztrán Szent János-templom
• Imaterem az Irgalmasrendi Kórházban
• Szent Ágoston-kápolna
• Nagyboldogasszony-templom
• Császárfürdői Szent István-kápolna
• ...