Keresztelő Szent János-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2023.09.17.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
Kapcsolódó információk
Szentségimádások a következő időben
Csütörtök (szept. 18.) 18:30 – 19:30 ( csendes )
Szept. 25., csütörtök 18:30 – 19:30 ( csendes )
Okt. 2., csütörtök 18:30 – 19:30 ( csendes )
Okt. 9., csütörtök 18:30 – 19:30 ( csendes )
Okt. 16., csütörtök 18:30 – 19:30 ( csendes )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Bemutatkozás
A Plébánia története
1929-ben megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület. A hívek részére a rendszeres Istentiszteleteket a Vöröskereszt Kórház, az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kápolnájában végezték.
1940-ben alakult meg a Felsőkrisztinavárosi plébánia. A plébánia mai területén templom, kultúrház és plébániából álló, nagyszabású épület együttes kialakítását tervezték. A plébánia épülete 1939-ben készült el. A templom Mai templomunk Fiala Ferenc és Lehoczky György építészek tervei alapján 1934-ben épült. A bejárat fölötti torony harangját 1936-ban szentelték fel. A templom elkészülte után néhány évvel, 1941-ben, a kerületi népesség rohamos növekedése miatt, új, nagyobb templom építésébe kezdtek. A háromtornyos nagy templom építése 1941-ben kezdődött meg Irsy László tervei alapján. A nagytemplom terve Az impozáns, a néhány évvel korábban épült városmajori templomra emlékeztető épületből a háború miatt 1944-ig csupán az altemplom készült el. A tervek szerint a korábbi templom helyén kultúrház épült volna. A háború után nem folytatódott a félbemaradt templom építése. A budapesti harcok során az ideiglenesnek tervezett templom is jelentős sérüléseket szerzett, amit a hívek áldozatkész adományainak köszönhetően javítottak ki. Később, a félbemaradt templom helyén 1970-ben a megváltó alapokra szolgáltató házat építettek.
A templom az 50-es évek egyházellenes intézkedései ellenére is szűkösnek bizonyult, ezért a 60-as években kibővítették a templomteret és oldalról sekrestyét építettek hozzá. A templom említésre méltó értékei a színes ólomüvegablakok. Az oldalfalakon lévők számos magyar szentet, egyházi személyt és az egyháztörténet néhány nagy alakját ábrázolja. A szentély egyenes záródású végfalán lévő, a keresztút jeleneit mutató üvegablakokat Sztehlo Lili tervezte. Az üvegablakok hat részletben a keresztút 14 stációját ábrázolják.
A belső teret két ízben építették át: először a II. vatikáni zsinat nyomán, amikor a szembemiséző oltár készült és elbontották a szentélyt és a templom teret elválasztó korlátot, majd 2001-ben, amikor a szentély egységes építészeti stílusban átépült, újabb padok behelyezésével a templomtér megnövekedett, valamint a sekrestye kibővült.
A háború alatt abbamaradt templom alapjára 1967-ben, az eredeti tervektől teljesen eltérő céllal szolgáltatóház épült, melyet többször bővítettek, bérlői sűrűn cserélődtek. Az épület utolsó tulajdonosai az eladás mellett döntöttek. Plébániánk - a hívek nagylelkű adományaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelentős kölcsönével - vissza tudta vásárolni az ingatlant. A pincetérben urnatemető épült és reményeink szerint, amint anyagi eszközeink lehetővé teszik, új tervek alapján az eredeti alapokra új templomot építünk.
