Minden csütörtökön a szentmise után Szentségimádás van 19 óráig.
Minden pénteken a szentmisében zsolozsmát imádkoznak.
Gyászmise esetén az előbbi kettő elmarad.

Minden hónap első péntekén szentségimádás van 16.00 órától az esti szentmiséig.

Adventben, hétfőtől szerdáig 6:00-kor a reggeli Rorate mise váltja fel az évközi miserendet, tehát ezeken a napokon más időpontban mise nincsen.
Csütörtöktől szombatig a Belvárosi (Szent Péter és Pál) templomban van Rorate szentmise.

Nagyböjtben péntekenként keresztúti ájtatosság 17,30-tól.
Minden hónap első vasárnapján keresztutat imádkoznunk a Kálvárián 15 órakor,

A török kiűzése után már az 1723. évi országgyűlés sürgeti, hogy az esztergomi érsek és káptalan térjen vissza székhelyére Nagyszombatból. A hosszas előkészületek után Rudnay Sándor hercegprímás tesz eleget a többszöri határozatnak. Az ősi székvárosba 1820. máj. 15-én érkezik a Táti úton, ahol a város vezetősége és lakossága ünnepélyesen fogadja. Rudnay hercegprímás e városrész rohamos fejlôdését látva elhatározza, hogy a Táti út torkolatánál, a Szent Vendel téren, ahol őt Esztergom lakossága fogadta, templomot építtet a templomtól távollevő hívek számára Szent Anna tiszteletére. Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízza meg a templom tervének elkészítésével. Packh a római Pantheon mintájára szerkeszti meg a tervet azért is, hogy így alkalma legyen kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupolájához hozzákezdene. Rudnay templomépítési szándékát hivatalosan 1828. május 9-én jelenti be. Három nap múlva, május 12-én végzi el az alapkő letételének szertartását. Az építést Packh János prímási építész vezeti. A lendületes munka eredményeként már 1831. szept. 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét. A templom befejezése annyira elhúzódott, hogy csak 1837-ben áldhatta meg Ürményi Péter s. püspök. Rudnay plébániatemplomnak szánta, mivel azonban a plébános kinevezése körül nehézségek támadtak, a belvárosi plébánia filiális temploma lett. 1872-ben Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna templomra hagyta. Simor János hercegprímás ekkor kinevezte az első lelkészt, aki egyben a templom szomszédságában, a Szatmári Nővérek zárdájában működő óvónőképzô igazgatója is lett. – 1900-ban külső renoválást végeztek a műemlék templomon (314 m2). Ugyanakkor Vaszary hercegprímás költségén Stornó Ferenc művészien a belsőt újította fel. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna vörösréz fedést kapott, az ácsszerkezet megvastagításával egyidőben. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel. – 1937-ben az egyházi főhatóság a belvárosi plébániából diszmembrálva alakította ki a Szent Anna plébániát. A Szt. Anna plébánia külső területébôl 1943-ban pedig az Esztergom-kertvárosi plébánia létesült. – Műemlék jellegű a templom (műemléki törzsszáma 2327) mellett található Szt. Vendel-szobornak a talapzata, amely egykor a mai Széchenyi téren egy 1718-ban emelt fogadalmi Szentháromság-szobor talapzatául szolgált 1900-ig, az új, jelenlegi szoborcsoportozat felállításáig. Műemlékileg védett, törzsszáma 2367, a hívek adományából került 1997-ben felújításra.

Kápolnák: a Galagonyás úton az Orbán-kápolna, a Petőfi utcában a műemlék jellegű Rozália-kápolna (1736)

2021. július 31-én, a Szent Anna Plébánia, a Szent Péter és Pál Plébániával egyetembern megszűnik, területükön pedig létrejön az Esztergom-Városi Plébánia.
Anyakönyvek: 1699-től és 1937-től