VALEA LUI MIHAI

Középkori neve Nagy-Mihály volt. Első okleveles nyoma 1270-ben tűnik fel, midőn Onnus (Annus = Anna) Turul comes özvegye apáca fátyolt öltött magára, birtokait – s ezek közt Mihályt, Szalacs mellett – szétosztja . Ekkor a tatárjárás után csak puszta, de csakhamar benépesül újra. A XIV. században már újra tekintélyes község és még mindig a Turul nemzetségé. 1284-ben püspöki tizede 210 kepe, melynél nagyobb összeget egyetlen plébánia sem fizetett.

Temploma, a mai református templom, kissé átépítve, 14 m hosszú és 7,30 m széles volt, valószínű kolostor is volt mellette. Egy 800 kg-os harangja ma is meg van. Felirata: LUCAS, MARCUS, MATHEUS, JOHANNES Tem­pore Mathiae Veres, ministri huius Ecclesiae. Karimája felett kisbetűs felirata pedig: „regnante rege Ladislao, coronationis eius anno secundo, videlicet 1491. hoc opus factum est ad laudem Dei et beati Georgii martyris per manus Emerici de Waradino” (Ulászló király uralkodása, koronázásának második évében, t.i. 1491-ben, ezt a művet készítette Isten dicsőségére és Szent György vértanú tiszteletére Váradi Imre).

Mohács után az egész falu áttér az új hitre. 1587-ben elfoglalják a törökök és újra elpusztítják. 1660-ban 440 férfit és nőt rabláncra verve elhurcolnak keserű rabságba. 1692-ben alig 5-6 család alkotja Mihályfalva lakosságát. 1740 körül betelepítik a Károly környéki falvakba a svábokat, és az itt élő reformátusok Mihályfalvára költöznek. 1820-ban 2363 ember lakja Mihályfalvát, akik közül 2035 református, 100 görögkatolikus, 40 római katolikus és 188 zsidó.

A katolikusoknak 1818-ban épít kápolnát a Szlávy család, amelyet az év szeptember 27-én áld meg Csáky László nagyprépost. Az érkeserűi plébános látja el Mihályfalvát.

Dr. Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök teszi le egy új templom alapjait 1901-ben, majd Fetser Antal apostoli kormányzó püspök folytatja és 1904 október 9-én áldja meg Palotay László nagyprépost. Harangjait az első világháborúba elviszik és ágyukat öntenek belőlük. Ezeket 1928-ban újakkal pótolják. A 285 kg-os nagyharang felirata: Máyer Antal ap. kormányzó hitközségünk nemes szívű jótevője és Szőke János esperes plébános új templomunk első lelkésze idejében a hitközség gyűjtéséből a dr. Wolafka Nándor debreceni prépost plébános által adományozott, a világháborúban elvitt harangunk pótlására öntötte Hönig Frigyes Aradon. 1928.

A 138 kg. középkorú harang felirata: A hitközség gyűjtéséből öntötte Hönig Frigyes Aradon 1928.

A 46 kg-os kis harang, amelyet nem vittek el a világháborúba: Horváth János és neje Szolingen Vilma adománya. Öntötte Novitnyi Antal Temesvár 1904.

A templomot 1931-ben festették ki, Fekete János mihályfalvi kéményseprő adományából: Fekete Károly, Szabó István és Pirk János, Szent Antal életéből vett jeleneteket elevenítve meg. Nt. Pálos István tb. esperes-plébános idejében renoválták a templomot kivülről. 1995 után a mostani plébános – a templom mellett visszakapott telken – felépíti az új, modern plébánia épületét és a Caritas céljait szolgáló orvosi rendelőt.

Filiája: GÁLOSPETRI. A XIII. században a váradi egyházmegyéhez tartozott, mert a tized jegyzékekben három, majd két kepével fordul elő. Utána 1342-ben Csanád érsek szerzi meg családja számára Egyházaskereky Mihály fiaitól. A XVI. században újra Bihar megyei községként szerepel.

Középkori egyháza még a XIX. században állt a község közepén lévő magaslaton.

1526-ban a község 3-4 család kivételével áttért a református vallásra. Nagy János plébános elhagyja Gálos-petrit, és a templomot átveszik a refor­mátusok.

A török felszabadulás után már csak Adonyból jár ki a pap különböző egyházi funkciókat végezni. Nagyobbrészt a helybeli görögkatolikus pap végzi a lelkipásztori teendőket a latin pap helyett is. 1927-től járt ki rendsze­resen az éradonyi plébános – havonta egyszer – szentmisét bemutani az itteni híveknek. Előbb a görögkatolikus templomban, majd az iskola épületében, utóbb pedig az óvodában. 1956-ban kezdik el a mostani templom építését, és a helybeli hívek adományaiból fel is építik, amit azóta is gondoznak, és vasárnaponként eljárnak, ha a pap nem is megy csak havonta egyszer, ők igeliturgiát, litániákat végeznek. Kb. 40 római katolikus híve van Gálospetrinek. Ma is az érmihályfalvi plébános látja el, aki most Nagyontisztelendő GYÖRFI JÓZSEF tb.kanonok, kerületi esperes.