Neve a – Forum Reginae – Királyné fóruma, vására volt valamikor. Már 1336-ban említik az oklevelek János nevű papját, és 1552-ben is volt, mert az akkori papja 3 forintot fizetett a Tridenti zsinatra. Eredetileg a község nem a mai helyén állt, hanem a Várad-Szatmár felé vezető országút két oldalán. Virágzó hely lehetett. IV László (1272–1290) is időzött itt, ahonnan a szom­széd Bihardiószeg urát, Dorogfi Miklóst hatalmaskodásai miatt hűtlennek nyilvánítja. Ekkor Asszonyvására még nem volt egyházi birtok. Talán éppen ekkor adományozza IV. László az előhegyi prépostságnak. 1552-ben a váradi Szent István káptalan birtoka Asszony-vására, e káptalan pedig az előhegyi prépostság alapjain emelkedett fel.

1569-ben Salgay Bálint birtokába került Asszony-vására.

1784-ben újra alapítja a plébániát a váradhegyfoki prépostság adminisztrátora, Szenczy István premontrei kanonok. Ekkor még csak 45 lélek volt katolikus.

Templomát 1894-ben építteti a Premontrei Prépostság, Benedek Ferenc O. Praem. prépostsága alatt. Ez év május 20-án áldotta meg. 1896-ban iskolát és kántor lakást építtet ugyanő.

1903-ban Takács Menyhért O. Praem. kanonok javíttatja a templomot. Utolsó premontrei plébánosa Lukovics Gellért István O. Praem. volt 1950-ig. Ettől kezdve az egyházmegye gondjaira lett bízva. Utolsó itt lakó plébánosa Nt. Drozdovszky Géza, később tb. kanonok volt.1972 óta Érkeserű, majd Éradony plébánosa látja el a plébániát.

Utolsó javítását – belsőt – Németh László idejében végezték, a külsőt pedig Györfi József és Karetka László plébánosok idejében 1993–94-ben.