1262-es oklevelek már említik, mint a Johannita Lovagok birtokát. Ők a Gutkeled nemzetség adományából kapták.

A XVI. századi adatok, t.i. hogy mennyi tizedet fizettek, (évenként 5 garast) azt mutatja, hogy a Váradi egyházmegye 100 plébániája közül, Adonynál szegé-nyebb csak 19 volt. Egyházának épülete és védőszentjéről nem maradt ránk tudósítás. Érdekes a váradi káptalannak egy 1435-iki oklevele, mely Vetési Tamás prépost kúriáját s házát is említi Tarcsa felé, a falu végén; továbbá a plébános házát, melytől egy utca Székelyhíd felé vonult a Maklabi tóig, Keserű felé pedig egy szigetet, melyen gyümölcsfák állottak. 1552-ben a Tridenti Zsinatra 2 forintot fizetett. Sorsa ugyanaz, mint a többi plébániának és egyháznak. Újraalapítva 1777-ben. Ferences szerzetesek kezdik el a pasztorációt a kastély kápolnájában, majd gróf Haller Antal 1781-ben plébánia lakást, 1786-ban a mai templomot építteti meg. Október 1-én áldja meg Szarka Gábor esperes. Beszédet mond magyarul Kovács Ferenc keserűi és németül Szaur Pál székelyhídi plébános. 1831-ben Lajcsák Ferenc végigjárja az Érmellékét, így Adonyt is meglátogatja június 15-én, és a szegények között igen nagy pénzösszeget oszt szét.

A plébánosok az évszázadok alatt többször javíttatták a templomot és a plébániát. Legutóbb Tyukos József C.M. (lazarista atya) külső javítást, a belsőt pedig utódja Nt. Karetka László kerületi esperes végezteti külföldi segítséggel. Jelenleg a materben 209 családban élnek katolikusok. A 2001-ik esztendőben 5 keresztelés és 8 temetés volt.

Filiája: ÉRTARCSA, ahol 1994-ben vásárolt az egyház egy magánházat kápolna céljaira. Átalakítással alkalmas az ott élő 38 családban, 65 katolikus számára.

A kápolna búcsúja Jézus Szent Szívének ünnepe.