Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom
Frissítve ill. megerősítve: 2024.12.09.
323 támogató közreműködésével 4,5 millió forint gyűlt össze, hogy a miserend mélyét megújítsuk.
A gyűjtés lezárulása után elkezdtük egy céggel a részletes tervek kidolgozását. Az elkészült tervhez aztán több kivitelezőt is megkerestük. Majd nem régen megszületett a szerződés. És most folyik a munka.
hétfő
kedd
6:30
szerda
6:30
csütörtök
6:30
péntek
6:30
szombat
vasárnap
11:00
20:00
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
11:00
20:00
Szentségimádások a következő időben
Szept. 7., vasárnap 10:15 – 11:00 ( csendes )
Okt. 5., vasárnap 10:15 – 11:00 ( csendes )
Ezen a misézőhelyen nincs gyóntatást jelző kapcsoló. Még.
Új fejlesztésünk, hogy templomokban ill. gyóntatószékekben egyedi kapcsolót üzemeltetünk, amik megnyomásával automatikusan jelezni lehet honlapunk felé, hogy gyónásra van lehetőség. A kapcsoló elemmel működik és megfelelő LoRa lefedettség esetén semmilyen helyi internet vagy mobil elérhetőségre nincs szükség.
További információért keressen meg minket!
Biztosan vannak itt is különféle közösségek amikhez akár lehet csatlakozni is, de ezekről sajnos nem tudunk. A közösségek.hu oldalon lehet jelezni közösségek meglétét.
Bemutatkozás
Ott, ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett plébániatemplom van, a középkorban a Szent Bertalanról elnevezett plébániatemplom állt.
E középkori Szent Bertalan-templomról az első adat 1300-ból való, eredete visszanyúlik Bertalan pécsi püspök (1218-1245) idejére. Gótikus stílusban épült, délnyugati sarkán toronnyal, hozzá csatlakozó Pieta-kápolnával.
A törökök, Pécs elfoglalása után, a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből húzták fel a ma is álló dzsámit. A kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott nagymecsetet építtetőjéről Gázi Kászim-dzsáminak nevezték, ez volt a Mohács-Pécsi szandzsák legjelentősebb muszlim építészeti alkotása.
A törökök kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett templomot 1766-ban katolikus templommá alakították át. Az északi bejárat és a tőle két oldalt álló előcsarnok helyére barokk szentélyt, az amúgy is megsérült minaret helyére tornyot emeltek, és a déli fal két alsó ablakának kibontásával új kettős bejáratot nyitottak.
Eredeti török építmény maradt (és ma is az) a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a szenteltvíztartónak használt két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a déli fal közepén a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Ugyancsak eredeti a falon elmosódottan látható Korán-idézet.
A barokkosított templom legszebb ékessége a rokokó főoltár (ez ma a Lyceum-templomban látható) és a szószék volt.
A templom 1939. évi bővítése alkalmat nyújtott a barokk toldalékok megszüntetésére, és az eredeti török jelleg kiemelésére. Az új részt Gebauer Ernő falfestményei díszítik. Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1942-ben.
E középkori Szent Bertalan-templomról az első adat 1300-ból való, eredete visszanyúlik Bertalan pécsi püspök (1218-1245) idejére. Gótikus stílusban épült, délnyugati sarkán toronnyal, hozzá csatlakozó Pieta-kápolnával.
A törökök, Pécs elfoglalása után, a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből húzták fel a ma is álló dzsámit. A kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott nagymecsetet építtetőjéről Gázi Kászim-dzsáminak nevezték, ez volt a Mohács-Pécsi szandzsák legjelentősebb muszlim építészeti alkotása.
A törökök kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett templomot 1766-ban katolikus templommá alakították át. Az északi bejárat és a tőle két oldalt álló előcsarnok helyére barokk szentélyt, az amúgy is megsérült minaret helyére tornyot emeltek, és a déli fal két alsó ablakának kibontásával új kettős bejáratot nyitottak.
Eredeti török építmény maradt (és ma is az) a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a szenteltvíztartónak használt két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a déli fal közepén a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Ugyancsak eredeti a falon elmosódottan látható Korán-idézet.
A barokkosított templom legszebb ékessége a rokokó főoltár (ez ma a Lyceum-templomban látható) és a szószék volt.
A templom 1939. évi bővítése alkalmat nyújtott a barokk toldalékok megszüntetésére, és az eredeti török jelleg kiemelésére. Az új részt Gebauer Ernő falfestményei díszítik. Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1942-ben.
