A gótikus műemlék templom 1481-ben épült. Plébánia középkori eredetű, és mert Bajna a török idôben is lakott maradt, nem pusztult el. A XVI. századból Balázs és Jeromos plébánosai ismertek, a török utáni időkben pedig első plébánosa Horvátovics György volt. 1693–98 között átmenetileg licenciátusok vezetik, innen azonban folytonos a plébánosok sora.
Bajna  1701-es visitatio canonica szerint filiái: Tokod, Nagysáp, Epel, Héreg, Sárisáp. A plébánia feljegyzései 1706-ban megsemmisültek. 1706. október 30-án Bajnát tatai rác és német hadak éjjel meglepték és a lakosságot mindenükbôl kifosztották.
A templomot Sándor Mihály kegyúr átépítteti 1751–55 között. Mai méretét (460 m2) 1885–91 között nyeri el, amikor Simor János hercegprímás adományából kereszt- és mellékhajókkal megnagyobbítják.
A II. világháború súlyos kárait a templomon és az egyházi tulajdonban levő plébániaházon a hívek támogatásával javítják ki. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kôkereszt.