1595-ben az esztergomi érsek szerzi meg és templomot építtet valószínűleg a középkori romokból. 1686-ban az újabb török dúláskor ismét elpusztul a helység, templomával együtt. Az 1701. évi visitatio canonica arról tudósít, hogy a kegyúr, a káptalan éppen új templomot építtet, 1786-ban összeomlás veszélye miatt azonban le kellett bontani. Az új birtokos és kegyúr, a nagyszombati Szent Istvánról nevezett papnevelô intézet emelteti 1786-ban a mai, barokk, műemlék jellegû templomot (448 m2). Ekkor kerül az újonnan épült templomba egy feltehetőleg felvidéki pálos templomból a barokk fôoltár, szószék és mellékoltár. A mellékoltár felsôrészben harang alakú keretben látható olajfestményen a templom védőszentje: Szent Márton. 1987-ben a templombelső teljesen felújítva. – A jelenlegi temető közelében a XIX. sz. közepén épült Szentháromság-kápolna is műemlék jellegû. – A temető-kápolna 1936-ban épült. Tokod 1656-ban Tát filiájaként szerepel. 1688-tól Bajnához csatolják. 1698-ban lelkészt kap. Rövid ideig, 1711-tôl 1723-ig plébánia lesz. 1723-tól majdnem 200 éven át Dorog látja el filiaként. Az egyházi hatóság 1908-ban expositurává, 1920-ban önálló lelkészséggé, 1924-ben pedig plébániává teszi Tokodaltáró, Ótokod, Tokodüveggyár és Ebszőnybánya filiákkal. Plébániaháznak az esztergomi papnevelô intézet tokodi ingatlanát veszik meg. 1961-ben ezt elcserélik az egykori kántortanítói lakással, majd pár év múlva bôvítik. 1985-ben átépítették, hittantermet alakítottak ki benne. 1993-ban az érsekség támogatásával tovább bővítették és a tetőterében lelkigyakorlatos rész épült. – A templomban 1970-ben téli kápolnát alakítottak ki, melyet 1984-ig hitoktatási teremnek használtak.

Anyakönyvek: 1920-tól, a korábbiak Dorogon.