A vasárnapi 10-es szentmisék továbbra is akadálymentesített misék, jelnyelvi tolmácsolással és folyamatos feliratozással kísérve siket és nagyothalló testvéreinknek.
Csöndes szentségimádás és egyéni, személyes imádság
o Minden héten, hétfőn és kedden, a reggeli szentmisék előtt 6.30 és 7.00 között
o Elsőpéntekenként 17.00 és 17.45 között
Gyónási lehetőségek:
o A szombati és vasárnapi misék előtt 9.15 és 9.45 között, valamint 17.15 és 17.45 között
o Elsőpéntekenként 17.00 és 17.45 között
Várakozni a sekrestye melletti közösségi teremben lehet.
o Egyénileg (e-mailben vagy mobilon) egyeztetett időpontban
Pontos, naprakész információ a plébánia honlapján olvasható!

Az Árpádok korában a mai Tabán helyén már áll egy királyi, exempt, vagyis a veszprémi püspök joghatósága alól kivett és az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó templom a sasadi és örsi filiális kápolnákkal. Egyesek szerint e templom már Szent Gellért halálakor létezik Nagyboldogasszony titulussal, benne temetik el Szent Gellértet és a vértanú püspök szentté avatása után titulusát Szent Gellértre változtatják. Más vélemény szerint csak a szentté avatás után emelnek a Kelen-hegy tövében templomot, amely körül aztán a XII. sz.-ban kialakul Kispest, Kelenföld elnevezéssel a mai Tabán őse. Az ősi plébánia egy-egy papjának neve a XIII., XIV. sz.-ból ismert. Plébánosait a XIII. sz.-i okiratok még kelenföldinek mondják, de már 1330-tól budainak. – Függetlenségét a plébánia még a Vár-plébániával szemben is meg tudja őrizni. A törökök az itt működő nagyszámú cserzőműhelyrôl Debbagháne-nak nevezik a települést, amelyből a magyar a Tabán nevet alkotta. Musztafa pasa dzsámija állt a mai templom helyén. A felszabadulás után kápolnává alakítják Alexandriai Szent Katalin tiszteletére. Meghagyva a kápolnát szentélynek, 1728–36 között Obergruber Keresztély karintiai kőműves vezetésével hozzáépítik barokk stílusban a templom hajóját. A tornyot 1750-ben Nepauer Mátyás emeli és valószínűleg a dzsámiból kialakított szentély lebontása után az új szentélyt is. Az ősi plébániát 1702-ben állítják vissza, amelyet 1868-ig a Kapisztrán ferences rendtartomány atyái vezetnek. Zárdájuk 1750-ben épült. Nagy károkat szenved a templom és a plébánia 1810-ben a tabáni tűzvésztől és 1849-ben a szabadságharc során. – A második világháború után a műemlék templomot (473 m2) állami költséggel hozzák rendbe. A belső liturgikus tér kialakítása Körmendy Bélának, a magyar liturgikus mozgalom úttörőjének nevéhez fűződik.