A Fővárosban letelepedett ciszterci rend 1912-ben kezdi meg a tanítást a Szent Imre Gimnáziumban. Az esztergomi főhatóság megbízza a rendet a tabáni plébánia területéből kihasítandó plébánia megszervezésével. Megalakul 1917-ben exposituraként a Kisegítő Kápolna Egyesület. Kelenföldi Nagyboldogasszony Plébánia néven 1923-ban jön létre a plébánia. 1924-re elkészül a Villányi út 3. sz. alatti telken a plébániaház és az ideiglenes Nagyboldogasszony templom. Dr. Wälder Gyula egyetemi tanárt bízzák meg a végleges templom tervének elkészítésével úgy, hogy a templom bal oldalán a gimnázium, jobb oldalán a rendház is helyet kapjon. A gimnázium 1927–29-ben készül el. 1930-ban, a Szent Imre jubileumi év alkalmával a kerületet Szentimrevárosnak nevezik el, ami a plébánia nevébe is belekerül. Szent Imre tiszteletére szenteli fel a barokk stílusú templomot (921 m2) 1938-ban, Szent Imre napján Serédi Jusztinián hercegprímás. A régi, kis templomot lebontják. A rendház felépítését a háború meghiúsítja. A nagy lélekszámú plébánia lelkipásztori munkájának eredményesebb végzésére 5 kisegítô kápolnaigazgatóság alakult. 1950-tôl az esztergomi főegyházmegye papsága látja el a plébániát. A plébániaépület a ciszterci rend tulajdona. A templomot 1972–75 között belsőleg, 1976–79 között külsőleg felújították. A plébániát 1989-től ismét a ciszterciek látják el. A templom 15 704. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel.