1236-ban, a Bihar megyei várjavak visszaszerzésére alakult bizottság egyik tagja Keserűi Péter, valószínűleg itt volt birtoka Keserűben, és innen vette nevét a község. Az Osl nemzetség egyik tagja volt, akik közül az egyik váradi püspök is volt 1231–1242 között, Osl Benedek.

A XV. században a váradi püspök birtoka Keserű. 1552-ben már világi birtok, de később is az egyik telek „püspök udvar”, egy magaslatot pedig még a múlt században is „püspök domb”-nak neveztek. Valószínű itt állt Várad valamelyik püspökének nyaralója. Egyházközségként jelentéktelen, püspöki tizede a XIII. században csak tíz kepe és papjai csak 6 garast fizettek pápai tizedként.

1755-ben újraalapítják a plébániát és Andrássy Ferenc egy kicsi templomot épít Szűz Mária tiszteletére. 1831–1838 között Lajcsák Ferenc váradi püspök újat építtetett neoklasszikus stílusban. A tornya viszont barokk stílusú. A mai szentély helyén egy malom állt valamikor. A szentély alatt kripta van. Ide temették Hahóthy István plébánost (†1806) és a telket adományozó Kraynikfalvai Kraynik Alajost és feleségét 1878 és 1884-ben.

100 évvel ezelőtt, bár csak 186 katolikusa volt, mégis plébánia volt és olyan filiái voltak, mint Érmihályfalva 447 katolikussal, vagy Érsemjén 223-al .

1955–1957 között végeztek jelentősebb javítást a templomon Nagys. és Ft. Czimbalmos Lajos sz.e. kanonok, egykori plébános idejében, majd az utolsó javítást Tiszt. Németh László plébánossága idején 1990-ben.

Híveinek száma ma 110 családban oszlik meg. 2001-ben a kereszteltek anyakönyvébe 2, az elhunytak anyakönyvébe 3 új nevet jegyeztünk be. Papja nincsen már hosszabb idő óta a plébániának. Rövid időközökben egy fél, vagy esetleg egy évig sikerül betölteni, de a paphiány miatt újra kényszerül elhelyezni onnan az Egyházmegyei Hatóság. Mindig újra és újra az éradonyi plébános látja el, aki most Tisztelendő DEMSA PÁL